Észt kiállítás hazánkban

A kortárs észt grafikáról kaphatnak képet azok, aki megtekintik az Észt hét keretében kedden megnyílt, húsz alkotó mintegy félszáz művét bemutató kiállítást Szegeden.

Bár a középkorban, majd a XIX. és a XX. században is jó néhány ponton találkozott a magyar és az észt történelem, Magyarországon mégsem ismerjük eléggé az észt kultúrát és művészetet - mondta Nátyi Róbert művészettörténész az Észt Köztársaság kikiáltásának kilencvenedik évfordulója alkalmából rendezett tárlat megnyitója előtt, a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjában.

A nemzeti művészet megalapozásánál mindkét ország esetében német nevekkel találkozni. Észtországban főként a balti németek, nálunk pedig a Magyarország különböző részein élő németajkú művészek játszottak fontos szerepet ebben a folyamatban - közölte a szakember.

A XX. században a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolat mindkét ország esetében meghatározó volt a művészet szempontjából is. Érdekes párhuzam, hogy a hatvanas-hetvenes évek a magyar grafika fénykorát jelentik, s ekkor Észtországban is e műfaj vált az egyik legjelentősebb kortárs művészeti ággá, talán intimebb volta miatt, vagy azért, mert nem ellenőrizték annyira - tette hozzá a művészettörténész.

Az Észt Szabad Grafikusok Szövetsége által összeállított anyag, amely március 22-ig látható Szegeden, jól reprezentálja a balti állam alkotóinak törekvéseit - mondta Nátyi Róbert.
Tájékoztatása szerint a grafikák többsége absztrakt alkotás, az idősebb alkotóknál megjelennek azonban figuratív művek is, ezek is inkább európai gyökerekből táplálkoznak és a nemzetközi avantgárd művészethez kapcsolódnak.

Az észtek történelmük során német, dán, svéd, orosz, szovjet uralom alatt is éltek, függetlenségük első szakasza 1918-ban kezdődött és 1940-ig tartott. Az Észt Köztársaság függetlenségét 1991-ben állították helyre.
Forrás: MTI