Szemtelenül látnak az algák

"Természetesen az egysejtű algák +látását+ nem lehet a magasabb rendű szervezetek érzékelésével egy szinten említeni" - ismeri el Maria Mittag, a jénai Friedrich-Schiller-Egyetem botanikusprofesszora. "De észlelik a fényt, és így meg tudják különböztetni a sötétet a világostól. A fény érzékelése egy primitív vizuális rendszeren, az ún. szemfolton keresztül történik."

A jénai tudósoknak nemrég az Erlangen-Nürnberg Egyetem kutatóival együtt sikerült elkülöníteni a szemfolt különböző fehérjéit, többek között olyanokat is, amelyek az állatok és az ember szemében is megtalálhatóak. Ezek nemcsak a szemben, de az agyban elhelyezkedő tobozmirigyben is fellelhetők, amely a nappal és éjszaka életritmusának irányításáért felelős részben.

Az is kiderült, hogy az ún. rodopszinok módosult változatai az algák szemfoltjában konzerválódnak. Ezek a molekulák megtalálhatók a gerinces állatok szemében is. "Ez arra enged következtetni, hogy a fény jelzése a zöldalgáknál és a gerinceseknél hasonlóképp működik" magyarázza Mittag.

Az új kutatási eredmények nemcsak a botanikusok számára érdekesek: fejlődésbiológiai jelentőségük is van, következtetni lehet segítségükkel arra, hogy miként alakult ki a magasabb rendű szervezetek szeme. Az újonnan szerzett tudás terápiás alkalmazása is lehetséges lehet a jövőben. Egy másik labor alga-rodopszint vitt át más szervezetekbe, és már sikereket könyvelhetett el. Így például ez a fehérje a vele kezelt fonálférgeknél fényreakciókat váltott ki, vak egereknek pedig részben visszaadta a látását.