A főhős Eszter, egy hamvaiban is szép úrinő, aki csendesen és szerényen él. Már nem vár sokat az élettől, de jövőképe biztos és nyugodt. Egy nap azonban távirat érkezik: Eszter egyetlen szerelme, Lajos, húsz év után egyetlen napra visszatér szülővárosába. Nemcsak két felnőtt gyermekét - Eszter néhai nővérének az árváit - hozza magával, de megjelenik vele Olga is, az akaratos, divatos és gazdag nő.

Esztert is két férfi szereti. Nem csak Lajos, a hűtlen szélhámos, akire Eszter képtelen haragudni, de Tibor is, a nagylelkű és hűséges barát, akibe Eszter képtelen beleszeretni. A történetben így bonyolult és érzékeny kapcsolatok hálója körvonalazódik miközben felszínre törnek régi, titkos vágyak, sérelmek és remények.

Eszter szerepében Nagy-Kálózy Esztert láthatják az érdeklődők, Lajos figuráját Cserhalmi György eleveníti meg, de szerepel a filmben Udvaros Dorottya, Hámori Gabi, Törőcsik Mari, Szilágyi Tibor, Eperjes Károly, valamint Áron László is. A film operatőre Gózon Francisco, a zenét pedig Berkes Gábor szerezte.

Sipos József az alkotás kapcsán korábban azt hangsúlyozta a távirati irodának, hogy "Márai-filmre igény van". Mint mondta, A gyertyák csonkig égnek mellett az Eszter hagyatéka Márai másik fő műve: 30 nyelvre fordították le és 25 millió példányban adták el a világon. Spanyolországban, Németországban és Olaszországban évekig vezette az eladási listákat.

Sipos József akkor azt is megemlítette, hogy előzetesen már több külföldi filmfesztivál jelezte: szeretnék bemutatni az Eszter hagyatékát. A alkotók célja, hogy külföldi A-kategóriás mustrákra is beválogassák a produkciót.