Szerb nővérek neccharisnya nélkül

A szerb kórházak betegei nem látnak többé neccharisnyás, ingerlően feszülő miniszoknyás, netán mélyen kigombolt rövid köpenyt viselő nővért, ha életbe lép az egészségügyi minisztérium munkahelyi viselkedésről szóló kódexe, amelynek tervezetét a napokban k

A női alkalmazottak egyenruhája "nem lehet sem túl rövid, sem túl szűk, munkavégzésre alkalmas cipőnek kell társulnia hozzá, smink csak diszkréten alkalmazható, az ékszerezés összhangban kell álljon az általános kinézettel, s kívánatos a mértéktartással színezett, rendezett frizura". A szabályalkotókat nem lehet hímsovinizmussal vádolni, mivel a kötelezően "Uram!"-nak szólítandó férfiakra (orvosokra, egészségügyi technikusokra) is gondoltak. Mindig tiszta, rendesen nyírt frizurát kell hordaniuk, s nagyon takarékosan kell bánniuk az ékszerekkel, díszekkel. Egyáltalán: az extravagancia bármilyen formája idegen az egészségügyi dolgozótól, s mint ilyen, megengedhetetlen.

Ami a betegekkel való bánásmódot illeti, annak meghatározója az empátia, a tisztelet. Bár a szerbiai társadalom - kor- és nembeli különbségeket figyelmen kívül hagyva - erősen hajlik a tegezésre, annak a jövőben kívül kell maradnia az egészségügyi intézményeken. A "fel tudsz kelni, öreg?" kérdést ezután felváltja a "miben lehetek szolgálatára?".

Bár a hálapénzadás nem terjedt el, Szerbiában is van hagyománya az ajándékozásnak. Ezután viszont - ha betartják a kódex előírásait - az egészségügyi alkalmazottak csak a köszönetet kifejező apró ajándékokat fogadhatnak el, értékeset - csemegekosár, drága ital és hasonlók - nem.

Munkahelyi magánéletük is szabályozva lesz: nem kívánatos, hogy saját ügyeikkel traktálják kollégáikat és a betegeket, s az sem, hogy munkatársaik magánéletének tényeit kiteregessék, vagy arról véleményt mondanak. Elég tehát a folyosói pletykákból, nővérszobai trécselésekből!

Eddig akár jópofa is lehetne a szabályozás, ha nem térne ki arra, hogy az egészségügyi alkalmazottak - a szakmai értekezleteket leszámítva - nem tehetnek bíráló megjegyzést intézményük működésére, feletteseikre, sőt kifejezetten kötelesek minden lehetséges esetben elismerően nyilatkozni róla a betegeknek. Az pedig, hogy bárkinek - esetleg fülbesúgással - azt ajánlják, hogy próbáljon máshol gyógyulást találni, főbenjáró bűnnek számít.

Marko Kontic professzor, a Szerb Orvosszövetség Etikai Tanácsának elnöke szerint ezt a szabályozást a fejlett egészségügyi kultúrával rendelkező országok példája ihlette. A szerb Egészségügyi és Társadalombiztosítású Dolgozók Szakszervezete szerint viszont nagyon nyugtalanító, hogy - ha életbe lép a szabályozás - a jövőben nem lehet bírálni a felsőbbséget. Mit fog akkor csinálni a szakszervezet?

Forrás: MTI