Épül az európai tükrös távcső
Az évtized végén kezdik meg a világ legnagyobb, 48 méter átmérőjű tükrös távcsövének felállítását. A szerkezet bonyolult tükörrendszere minden korábbi eszköznél alkalmasabb lesz a világűr kutatására, és a legmodernebb képrögzítő eszközökkel is felszerelik
Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory) nevű nemzetközi szervezet ez év végéig kiválasztja azt a helyet - feltehetően Dél-Amerikában, az Andokban -, ahol 2010-ben megkezdik felállítani az európai extra nagy tükrös távcsövet, az E-ELT-t (European Extra Large Telescop). (Jelenleg a Kanári-szigeteken felállított 11 méteres átmérőjű tükrös távcső a legnagyobb ilyen rendszerű, és a még csak tervezett, 2016-ra felépítendő 30 méteres teleszkóp - amelynek leendő helyét még ugyancsak keresik - is hasonló lesz).
A 2017-ben használatba veendő teleszkóp a bolygónk déli féltekéje felett ragyogó égbolt csillagairól a Hubble űrtávcsőnél 10-15-ször élesebb készíthet majd. Fő feladata exo-planéták, azaz más csillagok körül keringő bolygók felfededzése lesz, amelyek valamelyikén akár élet is létezhet.
Fő (primér) tükrét a lefelé ívelődő tányérjában lévő középpontú, 48 méter átmérőjű homorú parabolatányér alkotja, amit azonban 984 darab hatszögletű kisebb tükröcskéből állítanak össze. Egy-egy ilyen kis tükör 1,6 méter széles, 5 centiméter vastag és a tartó-állító vázával együtt 110 kg súlyú (tömegű) - tudható meg az European Southern Observatory közleményéből.
Az egész szerkezet felett 15 emelet magasságban áll majd a második, a szekundér tükör, amelyre a fény a 984 kis tükörről felfelé, mint fókuszba verődik vissza. Erről aztán a nagy tányér fölé alacsonyra helyezett harmadik tükörre verődik vissza a fény, ami onnan egy negyedik kis tükörhöz irányul. Arról jut aztán az ugyancsak tükrös felfogó detektorba, amibe bepillantva látható lesz a megcélzott csillag, vagy ott készíthető arról optikai, vagy számítógépes felvétel.
A negyedik tükörbe közvetlenül is érkezik az égbolt egy másik, kiválasztott csillagáról fény, amivel a nagy távcső pontos célratartását lehet ellenőrizni. Ha nincs ilyen segéd-fénypont, azt hat szódium-ion lézer 90 kilométer magasra sugárzott, központosított sugarával odavarázsolt műcsillaggal pótolják.
Az összességében, rácsos tartó-acélszerkezetével együtt húsz emelet magas E-ELT természetesen követni képes az égbolton a Föld forgása miatt lassan mozogni látszó célját és minden egyes kis hatszögletű tükrét is gondosan utánállítják.
A tervezés költsége elérte az 50 millió eurót, a távcső megépítése és üzembe helyezése pedig összesen 700 millióba kerül majd.
Szűcs J.
Forrás: MTI