Bánk bán a Vakok Intézetében

Ismét látható az eredeti, különleges helyszínen a Krétakör Bánk bán-előadása; Katona József klasszikusát szerdától négy estén át láthatja újra a közönség a Vakok Intézetében, Zsótér Sándor rendezésében - közölte a Krétakör Színház sajtóreferense az MTI-ve

Csóka Tímea tájékoztatása szerint a szombati előadást követően közönségtalálkozót is tart a társulat, ahol a nézők a színészekkel és az előadás rendezőjével beszélgethetnek.

A Bánk bán címszerepében Nagy Zsoltot láthatja a közönség. A királyt és a királynét egyaránt megszemélyesítő Láng Annamária mellett a színház művészeti vezetője, Schilling Árpád is játszik az előadásban, Biberach szerepében lép színpadra.

A sajtóreferens közleményében felidézte, hogy a tavaly bemutatott előadáshoz Zsótér Sándor és a színészek a szöveg mentén haladva, együtt gondolkodva tárták fel az 1819-ben megjelent klasszikus darab szövegének szépségeit.

"A darabhoz sok előítélet tapad. Érzelmiek. Előadás hagyományok. Kezdeti sikertelensége után nemzeti klasszikus lett, és ha ma azt mondjuk valakinek Bánk bán, egyéb nem is jut róla eszébe. Katona 600 évvel korábbi témát választott, de biztos, hogy saját korának akart valami érvényeset, igazat, vérre menően fontosat mondani. És aki ma dolgozik Katona szövegével, az is ezeket az érvényes gondolatokat, érzelmeket keresi, a benne szereplő emberek titkát kutatja. Zsótér hiszi, hogy a titok a szövegbe van kódolva"- olvasható az összegzésben.

A Krétakörnek nincs állandó játszóhelye, ami a nehézségek mellett szabadságot is jelent a társulatnak. A Bánk bán-előadáshoz Zsótér Sándor Ambrus Mária díszlettervezővel együtt kutatta fel a különleges helyszínt, a Vakok Intézetének Nádor termét, ahol a szenteket és királyokat ábrázoló színes üvegablakokon át beszűrődik a szürke Hungária körút forgalmának dübörgő zaja.
A terem Budapest egyik legszebb architektúrájú, a szecesszió jellegzetesen magyar formavilágát mutató belső tere, amely eredetileg az 1825-ben, Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervezte épület kápolnájaként szolgált. Legfőbb ékessége Magyarország legnagyobb összefüggő üvegablak-együttese, amelyet Róth Miksa tanítványa, Zsellér Imre készített az Árpád-házi szentekről.

A darabban Terhes Sándor, Bánki Gergely, Sárosdi Lilla, Somody Kálmán, Katona László, Tóth Péter, Péterfy Borbála és Rába Roland is játszik. A díszletet Ambrus Mária, a jelmezeket Benedek Mari tervezte, a zeneszerző Sáry László.

Forrás: MTI