A MOL még nem kapott értesítést
A MOL nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy az OMV beperelte volna a céget - olvasható a magyar olajipari vállalat keddi közleményében. A dokumentum leszögezi: az osztrák fél lépése bizonyítja, hogy ellenséges felvásárlási szándékai vannak.
Az OMV azért indított pert a MOL ellen, mert szerinte ellentétes a magyar joggal az állam által birtokolt úgynevezett B részvény fenntartása, amely vétójogot biztosít. Emellett a 10 százalékos szavazati korlát fenntartását is ellenzi az OMV, valamint kifogásolja, hogy egyszerre csak korlátozott számú igazgatósági tag hívható vissza. A Független Hírügynökségnek azt mondták az OMV sajtóosztályán, hogy a Fővárosi Bíróságon kezdeményezték az eljárást. A cégnél azt várják, hogy a szerintük jogsértő helyzet szűnjön meg, akár bírósági akár tárgyalásos úton. Arra a fölvetésre, hogy miért csak most tesz lépéseket az osztrák vállalat, az OMV-nél azt közölték, hogy a cégnél volt egyfajta várakozás, hátha sikerül tárgyalással megoldani a helyzetet.
A MOL keddi közleményében megismételte: nincs üzleti racionalitása annak, hogy az OMV fölvásárolja a magyar vállalatot. Mint olvasható: egy ilyen lépés értékromboló lenne, az egyesített cég éves üzleti eredménye 250 millió dollárra ( mintegy 42,5 milliárd forint) csökkenne. A MOL szerint a befektetők érdekeit az szolgálja a leginkább, ha független vállalatként tevékenykedik továbbra is.
Az OMV több mint 30 százaléka az osztrák állam tulajdona. Az olajipari vállalat pedig a MOL egyik legnagyobb részvényese: 20,2 százalékos részesedése van a magyar cégben, de szeretne ennél több részvényt felvásárolni. Ezt azonban nem csak a MOL vezetése, hanem a magyar kormány is ellenzi. A kabinet kifogásolta az ellenségesnek nevezett felvásárlást, valamint azt, hogy egy állami tulajdonú vállalat szeretné megszerezni a Magyarország számára stratégiailag fontos céget. Az ilyen tranzakciók megakadályozása érdekében alkotta meg a parlament a Lex-Mol-nak nevezett törvényt.
A január 1-én hatályba lépő törvénnyel kapcsolatban egyébként az Európai Bizottság eljárást indított Budapest ellen, mert szerinte az ellentétes az uniós előírásokkal. Múlt héten a Brüsszelben tárgyaló gazdasági miniszter, Kóka János azt mondta: a kormány kész a törvény "finom hangolására". Mint a miniszter jelezte, a kabinet most készíti az Európai Bizottság kérdéseire szóló válaszát, és ha az egyeztetések során kiderül, hogy a törvény az uniós jogba ütközik, akkor Magyarország készen áll a szükséges korrekciókra.
Forrás: FH