A ló nem nagy, mivel póni, és abból is aprócska: mindössze 81 centiméter marmagasságú, súlya csak szűk fél mázsa. A hölgy ezer dollárért (170 ezer forintért) vette, hogy húzassa magát vele, ám nem a nappaliból a konyhába akar kihajtani heves ostorpattogással, nagyokat rikkantva, hanem az utcán használná kislóerős fogatát. Tartani viszont a nappalijában akarja lovát, és már el is kerített neki 3 négyzetméteres - másfélszer két méteres - karámot.
A lakásnak azonban csupán bérlője a hölgy, a tulajdonos viszont hallani sem akar lóról. Tart a túl bő és szabályozhatatlan lócitromterméstől, nem örülne, ha a lakásban szénakazal állna, és úgy ítéli meg, hogy nincs megfelelő legelő a tömbház körül egy lónak.
A nő nem adja fel harcát, és hivatalosan panaszt tett Vermont állam emberjogi bizottságánál.
Lova közben jó helyen van: nem otthon, hanem a hölgy egy barátjának farmján.
Az Egyesült Államokban egyébként vannak vakvezető lovak, amelyek kutyákhoz hasonlóan idomítottak, és hasonlóan szolgálnak. Számuk azonban elenyésző, és nem lakásban tartják őket, hanem istállókban.