Bédekker Halottak napjára
Mindenszentek ünnepe és Halottak napja idején megsokszorozódik a temetőlátogatók száma. Különösen most, a négy naposra duzzasztott mementó időszakában várható, hogy komoly tömegek kezdenek kisebbfajta ország- és sírkertjárásba. A praktikus tudnivalókról kMettől meddig tartanak nyitva a fővárosi temetők ezekben a napokban?
Tekintettel a nagy látogatottságra – akárcsak a korábbi években –, október 23-ától november 4-éig reggel 7 órától este 8 óráig tartjuk nyitva a temetőket, vagyis meghosszabbított nyári nyitva tartással üzemelnek az intézményeink.
Ilyenkor megindul Magyarország Budapestről vidékre és fordítva, hogy emlékezzenek szeretteikre, úgyhogy elképesztően sok látogatót várunk. A zavartalan közlekedés biztosításában nagy segítségünkre van a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a BKV külön temetői járatokat indít.
A sírkertek milyen plusz-szolgáltatásokkal várják a látogatókat?
A Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) története
A Kerepesi temető Magyarország egyik legrégibb összefüggően megmaradt sírkertje. Egész Európában az egyik legteljesebb „Nemzeti Pantheon”, ahol történelmünk és kultúránk nagy alakjai: politikusok, művészek, tudósok nyugszanak.
Az első temetésekre csak az 1848/49-es szabadságharc után került sor. Kezdetben főleg módos pesti polgárcsaládok temetkező helye volt. Köztemetői feladatkörét megőrizve, a múlt század későbbi évtizedeire a Kerepesi temető egyre inkább „dísztemetővé” is vált: a magyar nemzet kiemelkedő személyiségei, politikusok, írók, művészek, tudósok kaptak itt díszsírhelyet.
„Nemzeti Pantheon” létesítésének szükségességét már gróf Széchenyi István fölvetette 1841-ben írt Kelet népe című munkájában.
1855-ben Vörösmarty Mihály volt az első jeles személyiség, akit itt helyeztek nyugalomra. Temetése egyúttal a Bach-rendszer elleni néma tiltakozás is volt.
1867 és 1919 között épültek fel a nagy mauzóleumok ( Ganz, Batthyány, Deák utoljára Kossuth sírépítménye ), az Árkádsor és a ravatalozó. Századunk első felében folytatódott a díszsírhelyek adományozása. 1928-ban létesítették a Művészparcellát – a „múzeumi” parcella lényegében ma is az 1930-as évekbeli állapotot tükrözi.
A II. világháború követő évtizedekben a köztemetői jelleg háttérbe szorult. 1959-re elkészült a Munkásmozgalmi Pantheon és több munkásmozgalmi parcellát nyitottak. 1989-ben itt helyezték nyugalomra Kádár Jánost is.
1990 után rendezték és parkosították az 1956-os szabadságharcosok parcelláját. 1993-ban Antall József miniszterelnököt a Deák mauzóleum közelében helyezték örök nyugalomra. 1994-ben megindultak a köztemetések.
Ma a Kerepesi temető kettős feladatot lát el. Egyfelől Nemzeti Sírkertként őrzi a magyar múlt hagyományait, kimagasló alakjainak emlékét. Művészi értékei révén Európa legnagyobb szabadtéri szoborparkja, védett zöldfelületekkel, gazdag botanikai állománnyal. – Másrészt pedig újra működő exkluzív köztemető, újszerűen kialakított, esztétikusan parkosított környezetben.
A Kerepesi temető hatalmas, 56 hektáros területen fekszik. A látogatók számára legérdekesebb terület bejárására sétaútvonalat javaslunk.
Forrás: www.btirt.hu/fiumei
Az első temetésekre csak az 1848/49-es szabadságharc után került sor. Kezdetben főleg módos pesti polgárcsaládok temetkező helye volt. Köztemetői feladatkörét megőrizve, a múlt század későbbi évtizedeire a Kerepesi temető egyre inkább „dísztemetővé” is vált: a magyar nemzet kiemelkedő személyiségei, politikusok, írók, művészek, tudósok kaptak itt díszsírhelyet.
„Nemzeti Pantheon” létesítésének szükségességét már gróf Széchenyi István fölvetette 1841-ben írt Kelet népe című munkájában.
1855-ben Vörösmarty Mihály volt az első jeles személyiség, akit itt helyeztek nyugalomra. Temetése egyúttal a Bach-rendszer elleni néma tiltakozás is volt.
1867 és 1919 között épültek fel a nagy mauzóleumok ( Ganz, Batthyány, Deák utoljára Kossuth sírépítménye ), az Árkádsor és a ravatalozó. Századunk első felében folytatódott a díszsírhelyek adományozása. 1928-ban létesítették a Művészparcellát – a „múzeumi” parcella lényegében ma is az 1930-as évekbeli állapotot tükrözi.
A II. világháború követő évtizedekben a köztemetői jelleg háttérbe szorult. 1959-re elkészült a Munkásmozgalmi Pantheon és több munkásmozgalmi parcellát nyitottak. 1989-ben itt helyezték nyugalomra Kádár Jánost is.
1990 után rendezték és parkosították az 1956-os szabadságharcosok parcelláját. 1993-ban Antall József miniszterelnököt a Deák mauzóleum közelében helyezték örök nyugalomra. 1994-ben megindultak a köztemetések.
Ma a Kerepesi temető kettős feladatot lát el. Egyfelől Nemzeti Sírkertként őrzi a magyar múlt hagyományait, kimagasló alakjainak emlékét. Művészi értékei révén Európa legnagyobb szabadtéri szoborparkja, védett zöldfelületekkel, gazdag botanikai állománnyal. – Másrészt pedig újra működő exkluzív köztemető, újszerűen kialakított, esztétikusan parkosított környezetben.
A Kerepesi temető hatalmas, 56 hektáros területen fekszik. A látogatók számára legérdekesebb terület bejárására sétaútvonalat javaslunk.
Forrás: www.btirt.hu/fiumei
A hozzátartozók tájékoztatására ezen a héten ügyeletet tartunk mind a 14 budapesti temetőnkben reggel fél 8-tól délután 5-ig. Ha bárkinek kérdése vagy elintéznivalója akad (például sírhely meghosszabbítása), munkatársaink rendelkezésre állnak a felvételi irodákban. Ha valaki mondjuk régen járt a hozzátartozójánál, és elfelejtette, merre található a sírja, a kollégáink útbaigazítják. Aki pedig telefonon szeretne információhoz jutni, az munkanapokon fél 8-tól 14 óráig az ingyenesen hívható 06-80-200-611-es számon kérhet felvilágosítást, ezen túl pedig a 06-1-260-67-72-es számon kapható folyamatosan, vagyis éjjel-nappal tájékoztatás.
Milyen szertartások lesznek a négy munkaszüneti napon?
Szinte minden temetőnkben lesznek szertartások, melyek közül hármat kiemelek. Október 31-én 17 órakor az Újköztemető mostanra gyönyörűen felújított szóróparcellájánál tartunk – immár hagyományos – megemlékezést. Valami egészen csodálatos és lélekemelő eseménynek lehetnek tanúi az érdeklődők, az elmúlt években több ezren vettek részt ezen a szertartáson. Idén Szabó Gyula, a Nemzet Színésze fog szavalni, megemlékező beszédet pedig Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes tart. Másnap, november elsején a Farkasréti temetőben szintén 17 órakor kezdődik az új parcellának, az Angyalok Kertjének a felszentelése László atya közreműködésével, míg a főbejáratnál a központi kegyeleti megemlékezésre kerül sor.
Természetesen a Fiumei úti sírkertben is lesz megemlékezés november 2-án délben.
Fokozzák ezekben a napokban a biztonsági intézkedéseket a temetőkben?
A temetői sírgyalázásokra, lopásokra nagyon nehéz felkészülni, de természetesen megerősítjük a biztonsági szolgálatot, és a rendőrségtől is kapunk megerősítést erre az időszakra, civil ruhás rendőrök segítik a munkánkat. Persze, maximális védelmet nem tudunk garantálni, hiszen például az új köztemető 200 hektáron terül el, a bejárattól a végéig 4 és fél kilométer a távolság, tehát nem tudunk minden tisztességtelen, kegyeletsértő elemet kiszűrni ekkora területen. Az a tapasztalat ugyanakkor, hogy ezekben az időszakokban viszonylag kevesebb problémáról hallottunk. Lehetséges, hogy az emberek lelkét mégiscsak megérinti az ünnepi hangulat? Mindenesetre a lehetőségeinkhez képest mindent megpróbálunk, hogy a minimálisra szorítsuk a törvénytelenségeket, mint ahogy a tűzvédelmi előírásokra is jobban odafigyelünk a számos gyertya és mécses miatt.
Ellenőrzik, hogy kik, milyen áron kínálnak virágokat, koszorúkat, kegytárgyakat a temetőkben és környékükön?
Ennek ellenőrzése a temetőn kívül nem a mi hatáskörünkbe tartozik. A kerítésen belül viszont előre meghatároztuk, hogy milyen napi bérlet megváltása esetén mekkora területen és miket lehet árulni. A szabályok betartását folyamatosan ellenőrizzük.