Supka Gézára emlékezik az Írószövetség

Az egy hónapig látogatható kiállítás megrendezésének ötletét Supka Géza születésének 125. évfordulója adta - mondta Bényi Eszter.

A tárlat anyagát ismertetve kifejtette, hogy négy nagy és három kisebb tablón Supka Gézáról és családjáról készült fotókat, a régész iratait, igazolványait láthatják az érdeklődők, de a kíváncsiak beleolvashatnak többek között Bartók Béla, Kner Izidor, Márfy Ödön, a Csinszkaként ismert Boncza Berta, Márai Sándor, valamint Bajcsy-Zsilinszky Endre Supka Gézához írt leveleibe is.

A tárlókban egyebek mellett a régész könyveit, sakk-készletét, borotváját, nagyítóját, mártogatós írókészletét, szabadkőműves diplomáját és kalapácsát helyezték el. Bényi Eszter kiállította nagyapja frakkját, foteljét és telefonasztalát is. A látogatók egy olyan vadász-szőnyeget is megcsodálhatnak, melyet Supka Géza felesége szőtt.

Bényi Eszter kitért arra is, hogy a kiállítás megnyitóján, egy emlékest keretében mutatják be Supka Géza lányának, Supka Magdolnának a 79. Ünnepi Könyvhétre megjelenő Aba-Novák albumát.
Supka Géza 1883. április 8-án született Budapesten. Anyai ágon Eötvös Józsefnek és Kazinczy Ferencnek volt a rokona. Régészeti és művészettörténeti tanulmányait a grazi egyetemen végezte. Kolozsváron doktorált, majd 1904-től a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárában dolgozott. Bécsben, Rómában, Lipcsében, Kölnben, Kielben és Stockholmban is tartott előadásokat. 1918-ban a Nemzeti Tanács prágai követeként tevékenykedett. 1921-től újságírással és lapszerkesztéssel foglalkozott. 1945-től újból a nemzeti múzeum elnökeként dolgozott.

Supka Géza alapította a Polgári Demokrata Pártot, s annak országgyűlési képviselője is volt. 1921 és 1949 között élénk publicisztikai tevékenységet fejtett ki: a Világ, a Magyar Hírlap és a Pester Lloyd című lapokba írt. 1926-ban megalapította a Literatura című irodalmi és kritikai folyóiratot. Aktív tagja volt az unitárius egyháznak. Az újságíró, művészettörténész, régész, akadémikus 1956-ban halt meg.

Supka Géza volt az, akinek kezdeményezésére 1929-ben megrendezték az első ünnepi könyvhetet. Az újságíró, régész 1927 pünkösd vasárnapján Miskolcon, a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének rendes évi közgyűlésén azt javasolta, hogy a magyar könyv népszerűsítése érdekében évenként rendezzenek könyvnapokat.