- Mi, egészséges emberek leginkább a televízión keresztül találkozunk jeltolmácsokkal. Nem könnyű a feladatuk. Ki is a jeltolmács, és miért váltogatják egymást gyakran? Egy két órás közvetítés során három tolmácsot is láthatunk.
- A jeltolmács zavartalan kommunikációt képes biztosítani halló és hallássérült emberek között. Ismeri a beszélt és jelnyelvet, elsajátította a megfelelő tolmácsolási technikát. A jeltolmácsnak erősen kell koncentrálnia és gondolkoznia azon, hogy az egyik nyelven kapott információt hogyan fejezi ki a másik nyelven. Fő feladata a jelentés lehető legpontosabb átadása. A folyamatos, órákig tartó jeltolmácsolás a koncentráció gyengüléséhez, különböző fizikai és mentális megbetegedésekhez vezethet, ennek elkerülése érdekében valamikor páros, vagy csoporttolmácsolásra van szükség.
- Kijavítják, ha süket jelzőt használunk, a vakok is szívesebben használják a világtalan kifejezést.
- A süket szót gyakran használják, helytelenül, hiszen negatív jelentéstartalommal bír. Helyesebb, ha a siket szót használjuk. Érdemes tudni, hogy a siketség ritkán társul némasággal, inkább kerüljük ezt a megjelölést. Ám nem minden nagyothalló siket. Siketnek tekintjük azt az embert, akinek hallásküszöb értéke mindkét fülön 80 decibel (dB) felett van, nagyothalló, akinél ez az érték 60-80 dB közé esik. Sőt a nagyothallók is három csoportba sorolhatóak: enyhe, középsúlyos, és súlyos fokban nagyothallók.
- A hallássérültek biztos másképpen viszonyulnak embertársaikhoz, környezetükhöz, mint egészséges társaik. Van, aki siketnek születik, van, aki megsüketül.
- Veleszületett hiányosság és kora gyermekkorig szerzett siketség esetén a személyiségfejlődés megváltozik, nehezebb a szocializálás. Lassabb az információ felvétele, és az ismeretszerzés is. A külvilágról másfajta világnézet alakul ki, és a beszéd hiánya is szembetűnő. Viszont az idősebb korban szerzett siketség nem okoz a fentiekhez hasonló változásokat, azonban gyakran előfordul, hogy ez a hallássérült csoport már nem sajátítja el a jelnyelvet, és a kommunikáció a szájról-olvasás, és írás-rajzolás útján történik.
- Talán túl elvont a példa: valaki siket és világtalan, tehát halmozottan sérült. Ebben az esetben is van lehetőség párbeszédre?
- Természetesen. Siket-vakok számára nem az átlagos emberek által megszokott jelnyelvet használjuk. Testen jelölünk, én mozdítom a kezét, és teszem a testére, abban az esetben, ha gyengén lát. Ha pedig vak, akkor tenyérbe is tudunk jelölni, rajzolni. Ujjperceken, és tenyérben történik a jelek átadása.
Hol történik a jeltolmács képzés? Csak egészséges ember lehet jeltolmács? Magera Zsuzsa elmondta,hogy a tolmács képzés többlépcsős. Egy alapfokú kommunikációs tanfolyamot követ egy középfokú, ezután beszélhetünk jelnyelvi tolmács képzésről, melyet a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai kar tart az ELTE keretein belül. Mivel a tolmács halló és siket ember között közvetít, egy siket ember képtelen hallót siketnek közvetíteni. Ha valaki halláskárosodása miatt tolmácsnak nem alkalmas, relé tolmács még lehet. Nos, a relé tolmács fogalom kissé zavarba ejtett, de hamarosan magyarázatot kaptam rá. Amennyiben minimális nyelvi kompetenciájú sikettel kerülünk kapcsolatba, az a biztosabb kommunikáció, amikor egy relé tolmács is jelen van. Ő siket, közvetít a tolmács felé, hogy teljes mértékben tökéletes legyen a kommunikáció. Ugye, érthető, kedves olvasó?
