A boríték mellőzéséről szóló javaslatot fideszes, LMP-s és jobbikos képviselők egyaránt megfogalmaztak a választási eljárásról szóló előterjesztéshez, a módosítókról két körben döntöttek. A bizottság kormánypárti többsége először támogatta azt fideszes indítványt, amely törölné azt a kitételt, hogy a szavazást követően a választópolgár borítékba teszi a szavazólapot. Ezt a választási eljárási törvényjavaslatot előterjesztő fideszes és KDNP-s képviselők nevében nyilatkozó Vitányi István támogatta, a kormány képviselője azonban nem.

Ezt követően egyhangúlag támogatta a bizottság - valamint a kormány is - azt a Fidesz, az LMP és a Jobbik által is megfogalmazott javaslatot, amely törölné azt a megkötést, hogy csak a borítékba tett szavazólap érvényes.

Nem támogatta ugyanakkor a bizottság azt a jobbikos módosító indítványt, amely megszüntetné, hogy egy választópolgár több jelöltet is ajánlhasson. A kormánypárti képviselők tartózkodtak a szavazáskor, ugyanakkor a vitában több kormánypárti képviselő beszélt a többes jelölés rendszerének esetleges felülvizsgálatáról.

Az MSZP-s Bárándy Gergely felvetette: visszaélésekre adhat lehetőséget a többes jelölés és a jelölteknek járó állami támogatás, hiszen ha "200 leleményes egyetemista" összefog, és egymást ajánlja, akkor egy szavazókörben 200 jelölt indulhat és veheti fel az állami támogatást.

A fideszes Gulyás Gergely úgy foglalt állást, hogy a jelöltállításnak és a jelöltek állami finanszírozásának ez a rendszere együtt nem működőképes. Ugyanakkor rámutatott: a többes jelölés lehetőségét az a praktikus szempont indokolta, hogy a kopogtatócédula megszűnésével a választási eljárásban közreműködő szervezeteket rendkívüli nehézség elé állítaná, ha ellenőrizni kellene, hogy mindenki egy személyt jelölt-e. Lehet, hogy a többes jelölést nem kell összekötni a finanszírozás rendszerével, vagy lehet, hogy a 200 aláírás túl kevés - mondta.

A fideszes Turi-Kovács Béla életképtelennek nevezte a többes jelölés rendszerét, szerinte ez "melegágya" lesz annak, hogy bárki el tudjon indulni a választásokon. Jelezte, a frakciófegyelem okán tartózkodik a szavazáskor, de szerinte ez a szabályozás senkinek nem használ.

A KDNP-s Salamon László úgy vélte: az eredeti javaslathoz valamilyen formában szükséges hozzányúlni, hogy ne lehessen ezzel a lehetőséggel visszaélni, de szerinte nem az az egyetlen megoldás, hogy ragaszkodnak az egy jelölt ajánlásához.

Az alkotmányügyi bizottság nem tárgyalta az MSZP-s Szanyi Tibor ironizáló módosító indítványait, mert azokat Kövér László visszautasította. Az alkotmányügyi bizottság múlt héten fogadott el általános érvényű állásfoglalást arról, hogy a házelnöknek joga és kötelessége visszautasítani a "nyilvánvalóan komolytalan és sértő tartalmú" törvényjavaslatokat vagy más parlamenti indítványokat.