Az említett, a Nemzetgazdasági Minisztérium által készített tanulmányra hivatkozva a kormányszóvivő egy budapesti háttérbeszélgetésen kifejtette: ma Magyarországon a 2,9 millió nyugdíjasnak körülbelül a negyede, 728 ezer ember kap rokkantsági nyugdíjat, ami a munkaképes korú lakosságon belül kiemelkedően magas arány a környező országokkal összehasonlítva.

A rokkantnyugdíjasok 48 százaléka még nem érte el a nyugdíjkorhatárt. Hozzátette, Magyarország jóval többet költ rokkantsági ellátásokra, mint azok az államok, amelyek a magyarokkal hasonló egészségügyi helyzetben vannak.

Emellett - folytatta - rendkívül alacsony azoknak a megváltozott munkaképességűeknek az aránya, akiket foglalkoztatnak. A tanulmányból idézve Nagy Anna azt mondta: "ha a rokkantság miatt a munkából kieső 700 ezer ember dolgozna, és fele olyan mértékben járulna hozzá a termeléshez, mint a többi, 3,7 millió foglalkoztatott, akkor ez a magyar GDP-t közel 10 százalékkal növelné".

Nagy Anna a rendezvényen kitért a nyugdíjrendszer átalakítására is, amellyel kapcsolatban elmondta: a Nyugdíjbiztosítási Alapnak az utóbbi néhány évben 600-700 milliárd forint körüli költségvetési hozzájárulásra volt szüksége, 2011-ben pedig az állami nyugdíjrendszer már 800 milliárd forintos hiánnyal zárt volna a kormány intézkedései nélkül. Ezek nemzetközi összehasonlításban nagyon magas kiadások - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy a helyzet megoldását a foglalkoztatásban és a demográfiai válság kezelésében látják.

A nyugdíjreformmal kapcsolatban közölte: a mostani számítások szerint idén 434 milliárd forint kerül az állami nyugdíjrendszerbe, illetve a hiányának megszüntetésére. A szóvivő hangsúlyozta a reform államadósság-csökkentő hatását.

A kilakoltatási moratóriumról szólva megerősítette: annak április 15-i lejárta után várhatóan szűkülni fog azok köre, akik élhetnek a moratóriummal.