2019. július 20. - Illés
Az EU elnökség egyik kiemelt feladat a Duna Stratégia. A WWF szerint vannak olyan pontok, amelyeket át kell gondolni ismét. Gruber Tamás projektvezetővel beszélgettünk.
2011. január 10. hétfő 06:39 - Forján-Vass Máté
Sokszor kerül szóba a Duna Stratégia kapcsán a hajózás megteremtése. Mi a probléma a projekttel?

Ez egy kiemelt beruházás, ami a Duna-Majna-Rajna hajózási útvonal kialakításán dolgozik. A szabványok miatt helyenként hozzá kell nyúlni a mederhez. A tervezés során csak a műszaki paraméterek kialakításával foglalkoztak, de ezzel a WWF szerint nem javul a hajózás minősége.

Olyan feltételekre van szükség, amelyek során a kapacitás teljesülése mellet sikeresen megvédhető a Duna többi értéke is. Vannak természetvédelmi területek, vízbázisok is a folyó mentén, ezekre is gondolni kell.

Ha kisebb fejlesztéseket végeznek, akkor sokkal nagyobb források állnának rendelkezésre a navigációs rendszerek fejlesztésére, a kikötők kiépítésének javítására, attól inkább javulna a hazai hajózás minősége.



Nincs túl nagy hátrányban a hajózás a vasúthoz képest?


Mi is jeleztük, hogy nemcsak a hajózást kellene kiemelni a Duna Stratégiában. Az összes közlekedési lehetőség fejlesztését kellene stratégiai célnak tekinteni. Meg kellene vizsgálni a lehetőségeket, és utána azt mondani, hogy fejlesszük kiemelten a hajózást. De mondjuk egy síkvidéki folyószakaszon nehéz a hajózást megfelelően fejleszteni.

Mondják, hogy a Vaskapunál változtatásokra van szükség. Hogyan kapcsolható a Duna Stratégiához?

A legfontosabb, hogy felmérjék, milyen igényei vannak az élővilágnak, és milyen műszaki kivitelezhetőség áll rendelkezésre. Ha ezek elkészültek, akkor szabad döntést hozni, a változtatások szükeségességéről, és arról, hogy milyen élőlénycsoportokra figyeljünk a hosszanti átjárhatóság megteremtésekor.

A Duna Stratégia keretében nemzetközi keretek között lehet vizsgálódni és nemcsak az érintett országok dönthetnének arról, hogy van-e rá kapacitás.

Milyen kérdéseket kell rendezni a Duna Stratégiának?

Számos ellenérdekelt vélemény hangzott el a programban. Például a közlekedés fejlesztése, amivel ellentétesek lehetnek a környezetvédelmi szempontok. A legfontosabb hogy ezekben a kérdésekben meglegyen a közös nevező. Egy ilyen stratégiának lehet abban szerepe, hogy megtaláljuk a közös alapot.



Viszont most mi vagyunk a soros elnökök, lehet ez előny?


Számunkra most ez a kritikus pont. Soros elnökként független diplomáciai szerepet kell betöltetünk de közben mégis előtérbe kell helyeznünk a saját érdekeinket.

Az EU elnökségünk alatt mit valósíthatnánk meg a Stratégiából?


Számos téma előtérbe fog kerülni. Egyrészt el akarjuk fogadtatni a Duna Stratégiát; másrészt Magyarország két területet emelt ki a prioritások közül: a vízminőség és a szélsőséges vízügyi események kezelhetősége. Ezekben szeretnénk vezető szerepet betöltetni, és a különböző konferenciákon, amelyek hazánkban lesznek, lehetőség nyílik a pozícionálásra.

A mi időszakunk alatt az EU bizottsága hazánkat érintő vízügyi kérdést nem fog napirendre tűzni, 2012 elején viszont készül egy jelentés az EU területén található vizek állapotáról. Arra tehetünk javaslatokat, hogy milyen témákat emeljenek ki benne, és mik azok a kritikus pontok, amiben idejekorán nemzetközi egyeztetésekre van szükség.

A Duna ártereit beépítették, nem kellene ismét kialakítani ilyen területeket?


De, valóban több területre van szüksége a folyónak. A tiszai Vásárhelyi-programban benne volt, hogy síkvidéken lehetőséget kell adni a folyó szétterülésére. Sajnos ez nem valósult meg, de szükség van ilyen megoldásokra. Ezeket a területeket nem kellene elzárni az emberektől, a közös kezelhetőséget kell megtalálni.

Vaskapu
A Vaskapu I erőmű 1964 és 1972 között épült. A rendszer 33 méteres magasra duzzasztott 2 milliárd köbméter vizet. A megemelkedett vízszint miatt a felsőbb Duna-szakasz képe jelentősen megváltozott, a hajózás természetes akadályai viszont megszűntek.

A Vaskapu II 1977 és 1984 között épült. A Vaskapu I alvizi oldalán, a Vaskapu II duzzasztási körülményei között a folyó partjának tengerszint feletti magassága 60 méter körül van.[29]

A gátak megépülte a régi Orsova az Ada Kaleh-szigettel és három faluval (Nagyzsuppány, Tuffás és Koromnok) együtt a víz alá került, a lakosságnak el kellett elköltöznie. A gátak megakadályozták a tokfélék, így a viza vándorlását a folyón felfelé.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie »
Hozzászólás:

ezüstös aranyér
2011. január 10. 10:59
Szerintem jó sok cementet kéne önteni bele, aztán ha megkötött, akkor lenne szép új autópályánk.
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását