2019. október 20. - Vendel

Új arculatot kap az ország

Új tagokkal bővült az Országmárka Tanács. Egyáltalán milyen felállásban próbálkoznak most az országimázs erősítésével? A HírExtra Papp-Váry Borbálával, stratégiai kommunikációért felelős helyettes államtitkárral beszélgetett.
2010. november 22. hétfő 06:50 - Gedei Szilárd
A napokban új tagokkal bővült a 2009-ben életre hívott Országmárka Tanács. Kezdjük azonban az elején: mi a szervezet a célja?

A Tanács tagjai
Dr. Törőcsik Mária (közgazdász)
Dr. Baán László (igazgató, Szépművészeti Múzeum)
Dr. Batta András (rektor, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem)
Dr. Bendzsel Miklós (elnök, Magyar Szabadalmi Hivatal)
Dr. Méhes Márton (igazgató, Collegium Hungaricum)
Nagy Bálint (tanszékvezető, IBS)
Somlyai Dóra (kommunikációs igazgató, MOL)
Ablonczy Balázs (adjunktus, ELTE-BTK)
Aczél László (a MAKSZ elnöke)
Beke Zsuzsanna (PR-vezető, Richter Gedeon Nyrt.)
Bitter Brúnó (Next Wave)
Dr. Cseri Miklós (néprajzkutató)
Finta Sándor (építész)
Kopek Károly (rektor, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)
Káel Csaba (filmrendező)
Dr. Kopp Mária (Magatartástudományi Intézet)
Lakatos Zsófia (alelnök, Magyar PR Szövetség)
Rudolf Péter (színész, rendező)
Szénássy Alex (Laboratory Group)
Zoób Kati (divattervező)
Tanácsadás, véleményezés az ország márkaképének formálásában, amely egyértelmű nemzetgazdasági érdek. Hiszen a pozitív országkép kialakítása nemcsak kommunikációs, vagy külpolitikai törekvés, hanem olyan nemzetpolitikai érdek, mely magába foglalja az oktatást, a kultúra minden vertikumát, vagy akár a tudományt is. Egy karakteres nemzetkép segít abban, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világban, mint ahogy abban is, hogy egy hazánkba látogató külföldi vagy egy befektetni szándékozó vállakozó is megfelelő képet kapjon Magyarországról.

Ezek tehát a célok, de milyen eszközökkel próbálják megvalósítani ezeket?


Két külön fórum is működik ennek érdekében.

Az egyik ilyen az Országmárka Tanáccsal nem összetévesztendő Országmárka Munkacsoport. Ennek a testületnek a létrejötte azért kiemelt jelentőségű, mert bár furcsán hangzik, de Magyarországon még soha nem fordult elő, hogy az országkép építésben érdekelt tárcák, illetve az azokhoz tartozó hátérintézmények éppen ebből a célból egy asztalhoz üljenek és egyeztessenek. Ez most megtörtént.

A minisztériumokon kívül olyan szervezetekről beszélek, mint az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség), a Magyar Turizmus Zrt., vagy az Agrármarketing Centrum és a Balassi Intézet.

Az Országmárka Tanács  szervezetének miben áll a lényege?


Az Országmárka Tanács egy véleményező, javaslattevő, igen magas elimertségnek örvendő, kreatív – a gazdaság, a tudomány, az oktatás, a művészetek területéről érkező – szaktekintélyekből álló grémium. Mely gyakorlatilag a már megfogalmazott országkép stratégia keretei között segíti a munkánkat.

A névsor olyan neveket tartalmaz, mint például Rudolf Péter színművész vagy Zoób Kati divattervező. Ők hogyan tudják segíteni az országmárka építését? Hogyan kell elképzelni az ő szerepüket?

A magyar kultúra természetszerűleg a divatot és a színházi kultúrát is magában foglalja. Pont, hogy a sokszínűség a legfőbb erénye ennek a tanácsnak. Mivel politikusok egyáltalán nincsenek benne, csak olyan emberek, akik a kultúra legkülönbözőbb területeit képviselik, így le tudjuk fedni az egész vertikumot.

A tanács tagjai a munkájukért részesülnek valamilyen javadalmazásban?

Nem, teljesen ingyen csinálják. Az adófizetőknek egyetlen forintjába sem kerül a munkájuk.

Az Országmárka Tanács elődjei említhetném az Országimázs Központot sok kritikában részesültek az elmúlt évek során. Miben más ez a mostani szervezet az előzőektől?

A Tanács már létezett az előző kormányzat alatt is, 2009-ben hozták létre. Mi, amikor átvettük a terület irányítását, úgy gondoltuk, hogy ez olyan érték, amit tovább kell vinnünk.

Nagy különbség az előző rendszerekhez képest, hogy jelenleg a kormány az országmárka, arculat kialakításáért felelős egységnek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kommunikációs Államtitkárságát jelölte meg. Tehát egy államtitkárság felelős a stratégia kialakításáért, nem pedig külön intézmény, külső szervezet, vagy cég.

A hosszú távú cél, hogy a fentebb sorolt szervezetekkel közös stratégia mentén tudjunk kommunikálni. Örömmel tölt el, hogy ezek a szervezetek már most megismerték egymás stratégiáit, és elkezdték harmonizálni a munkájukat.

Például?

Bárhol külföldön, az egyik háttérintézmény mondjuk kiállítást szervez, akkor a közös kommunikáció jóvoltából tudni fog arról, hogy egy másik - amely tevékenységével szintén az adott célországban az országképet formálja - ugyanazon a helyen milyen kampánnyal van jelen.

Ilyen jellegű együttműködés most először jött létre.

A költségvetés tárgyalása közben kikerülhetetlen kérdés:  mennyi pénz jut az ország arculatára?

A közös munka jelen fázisában ez nem pénz kérdése, hanem inkább az együttműködésé.

Mivel a 2011-es költségvetés még nem került elfogadásra, nem tudok konkrét összegeket mondani. Természetesen ami a "kormányzati kommunikáció" és az "ország kommunikáció" összefüggését illeti, hosszú távon mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy az országról alkotott képet akár kampányok segítségével is formáljuk. Jelen pillanatban azonban az együttműködés kialakítása, a meglévő eszközök és célok harmonizálása a célunk.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie »
Hozzászólás:

Füsti
2010. november 22. 12:49
Magyar országimázs: Befogadók vagyunk, vendégszeretők, okosak, nagy munkabírásúak, szorgosak.

Fel kéne vállalni, az egyedülállóan gazdag és egyedi népi kultúránkat, a népzenét, az építészetet, népviseletünket, a népzenének, irodalmunkat, találmányainkat, és az ősi kereszténység előtti hitvilágunkat, úgy mint a görögök mitológiaiként, nem élő hitként.
A turisták akkor jönnének még nagyobb számban, ha azt mutatnánk meg, ami a miénk, amitől egyediek vagyunk, nem pedig azt hogy hogyan tudjuk a nyugatot majmolni.
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását