2017. december 13. - Luca, Otília

Hárommilliárd forintos fejlesztés az ELTE-n

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a közelmúltban pályázat útján elnyert hárommilliárd forintos támogatással valósíthatja meg az Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE elnevezésű projektjét. A 375 éves felsőoktatási intézmény egyfelől az egyetemi kutatások fejlesztésére, másfelől nemzetközi versenyképességének javítására használja fel az Európai Unió és a magyar állam által biztosított összeget.
2010. október 20. szerda 11:04 - HírExtra
 A Természettudományi Karon az egyik alprojekt keretében most alakítják ki az Anyag- és Élettudományi Szerkezetkutató Centrumot. Lendvai János egyetemi tanár, az alprojekt vezetője elmondta az MTI-Pressnek, hogy közel egymilliárd forintnyi értékben szereztek be műszereket.

A központ négy laboratóriumában működik majd az új nagyfelbontású, kétsugaras pásztázó elektronmikroszkóp, a biológiai minták vizsgálatára alkalmas nagyfelbontású transzmissziós elektronmikroszkóp, a 700 MHz-es mágneses magrezonancia spektrométer, valamint a fluoreszcenciával aktivált sejtszortírozó. Ezek a közép-magyarországi régióban páratlan eszközök lehetővé teszik a 100 nanométernél kisebb objektumok tanulmányozását (1 nanométer a milliméter egymilliomod része). A világszínvonalú berendezések várhatóan emelik majd a természettudományos felsőoktatás vonzerejét, és elősegítik a hazai és külföldi kutatóintézetekkel, ipari felhasználókkal való együttműködést.

    Havancsák Károly egyetemi docens, a pásztázó elektronmikroszkópos laboratórium vezetője az domborította ki a fejlesztésekről, hogy a jövőben már nem kell külföldre, a jobban felszerelt kutatóintézetekbe küldeni azokat a mintákat, amelyek vizsgálatához eddig nem volt az egyetemen megfelelően nagy felbontású műszer. Mint rámutatott, mostantól az ELTE-n meglévő tudás mellé a megfelelő eszközök is rendelkezésre állnak. A FEI Quanta 3D típusú kétsugaras berendezés egynanométeres felbontási képességével például világcsúcstartó a pásztázó elektronmikroszkópok között.

    A szakember tájékoztatása szerint a készülék nemcsak elektronforrással, hanem ionforrással is rendelkezik: mind az elektron-, mind az ionnyaláb egyaránt alkalmas mikroszkópi képek készítésére. Az ionsugár segítségével feltárható az anyag belseje is a minta kiterjedt károsítása nélkül, aminek nagy jelentősége van például a régészeti leletek tervezett vizsgálatakor. Az ionnyalábbal lehetőség nyílik a minta nanoléptékű megmunkálására és a gázfázisú kémiai reakciók elősegítésére is.

    A mikroszkóp az úgynevezett nagyvákuum, kisvákuum és környezeti üzemmódban is képes dolgozni, ami lehetővé teszi a korábban nehézkesen vizsgálható, elektromosan szigetelő vagy a vákuumra és vízvesztésre érzékeny biológiai minták tanulmányozását. A berendezésbe viszonylag nagy, centiméteres minták is behelyezhetőek. A mikroszkóphoz tartozó kiegészítő eszközök segítségével pedig képes a transzmissziós elektronmikroszkópban vizsgált minták készítésére, valamint a minta kémiai összetételének megállapítására is.

    Egy másik helyiségben, az NMR laboratóriumban Rohonczy János egyetemi docens a szupravezető mágnessel ellátott 700 MHz-es mágneses magrezonancia spektrométert mutatta be. A legkorszerűbb elektronikájú berendezés a gyógyászatban használt MRI-hez hasonló elven, rádióhullámokkal működik, azonban az emberi test feltérképezése helyett itt a cseppfolyós nitrogénnel és héliummal hűtött mágnes belsejébe juttatott oldott molekulák - fehérjék, gyógyszerhatóanyagok és kisebb szerves molekulák - kémiai- és térszerkezetét határozzák meg.
    A jelenlegi inkubációs periódusban az egyetemen folyó kutatások és a szakemberképzés a laboratóriumok elsődleges feladata. A projekt 2012-es lezárását követően mód nyílik a külső felhasználók szakmai megbízásainak teljesítésére is.

    Magyarország vezető kutatóegyetemének tudósai fontosnak tartják, hogy tájékoztassák a közvéleményt a megvalósult beruházásokról, illetve a hazai és külföldi szakemberek megismerjék a fejlesztéseket, az új berendezések működését. Az ünnepélyes nyitórendezvényt szerdára hirdették meg az ELTE Egyetemi Könyvtár dísztermében, januárban pedig szakmai prezentációt tartanak az új laboratóriumokban.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ha Önön múlna, melyik tudományágat támogatná, globális szinten?
Űrkutatás mindenekfelett!
A tengerek mélyének kutatása, igazán megérne pár milliárd dollár pluszt
Az emberi agy kutatását tartom fontosnak és ezt is támogatnám
A múlt, számos titkot rejt: több, jobban felszerelt régészeti csapatra és feltárásra lenne szükség
Nem foglalkoztat a tudomány
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását