Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke nemzetközi botrányt kavart, hiszen Franciaország tovább folytatja a cigánytáborok felszámolását és az illegális bevándorlók kitelepítését.

Hála az Istennek, magyar romák nincsenek köztük. Tudom, hogy ez önzően hangzik, de mégis így gondolom. Nyugat-Európának sohasem voltak roma problémái. Amikor az uniós csatlakozással megnyíltak a határok a romák előtt, valóban próbáltak utat találni a boldogulásuknak, ami nyelvtudás nélkül tényleg nem egy könnyű dolog.

Sarkozytől ez egy igen drasztikus lépés volt, hiszen ezek az emberek nem két napja tartózkodnak Franciaországban. A probléma kezelésére lett volna más megoldás is. Nem jó az, ha egy országba negyven-ötvenezer ember betódul és sátrakban kénytelenek aludni.

Ne felejtsük el, hogy illegális bevándorlókról van szó.

Na de könyörgöm: ha Romániát nézzük, egy román állampolgár miért ne mehetne Franciaországba? Nem tartom jónak azt, ha egy országot beveszünk az Európai Unióba, de állampolgárai két évig nem mehetnek ki dolgozni egy másik tagállamba. Csak annak van lehetősége munkát találni nyugaton, aki nagyon jó anyagi helyzetben van, így módjában áll odaköltözni.

Ha önön múlna, hogyan kezelné a kialakult helyzetet?

Franciaország nem egy kis terület. Lehet létszámstopot csinálni, de a kitoloncolás nem megfelelő megoldás. Franciaország ad minden kitelepítettnek háromszáz eurót, de kérdem én: mit lehet kezdeni abból az összegből?

Ezek az emberek a munka reményében vándoroltak ki, hiszen a nyugati országban a koszos-piszkos munkát mindig is a külföldiek végezték. Szelektálni kellett volna: aki bűnöző, rakják vissza a saját országába, vagy tiltsák ki az Unióból, de az összes többnek biztosítani kellett volna a munkalehetőséget. Franciaországban bőven van hely, elfértek volna ott ezek az emberek.

A probléma felvetés, jelzi:  a többségi társadalom és a cigányság között létezik konfliktus.

Magyarországon még egyetlen olyan roma szervezet sem volt, mely megfelelően tudta volna kezelni a cigányság érdekeit, természetesen összeegyeztetve a többi népcsoport érdekeivel. Előszeretettel kiabáljuk, hogy magyarok, de a cigány is magyar, az a sváb is magyar, akinek a felmenői száz éve itt élnek az országban.

Olyan gárdát kellene kinevelni, aki méltóképpen tudja a cigányság érdekeit képviselni, hiszen a romák nyolcvan százaléka dolgozni, tanulni szeretne, de amikor egy faluban valakinek nincs munkája, a gyerekét több kilométerre, gyalog kell iskolába vinnie, akkor nem kell csodálkozni, hogy megesnek azok a dolgok, amelyeknek nem szabadna megtörténniük.

Sajnos a magyar, ha gazdaság válságban van, előjön belőle a fajgyűlölet.

Mennyire látja egységesnek a magyar cigányságot?

A magyar cigányságon belül is nézet-, illetve kulturális eltérések vannak. Egy sátoros cigányból nem lehet földművelőt csinálni, hiszen ahogyan az elnevezése mutatja, megy, állandóan úton van. Érdekes, Németországban nincsen cigányprobléma. Szükséges lenne megvizsgálni, náluk miért nincsen gond, valamint hogyan oldották meg addig a helyzetet, amíg léteztek problémák a cigányokkal.

A sátoros cigány letelepedhetne, elvégre ez a XXI. század.

A sátoros cigány sohasem fog letelepülni. Minden embernek meg kell adni a lehetőséget, hogy őrizze a hagyományait, amíg ez senkit sem zavar. Adni kell nekik egy lakókocsit így árulhatnák portékájukat, vándorolva. Ez az életük.

A felső vezetés nagyon-nagyon bután gondolkodik, hiszen az öko világát éljük. Magyarországnak nagyszámú roma lakossága van, akik egykor vályogvetésből éltek és élnek is. Ezzel milliárdokat lehetne keresni, könyörgöm! A rendszerváltásnak a romák a legnagyobb áldozatai, hiszen nem kapnak állást, csupán azért, mert romák.

Az útépítésen nyolcvanöt százalékban romák dolgoznak, ami egy nagyon kemény fizikai munka. A romák nem lusták, csak a rendszerváltással ki lettek taszítva a munkaerőpiacról. A Köztársaság téri iskolában ahová én jártam, a francot érdekelte, hogy valaki cigány, zsidó, vagy magyar? A kutyát sem érdekelte és ez így volt rendjén.

Milyen mértékben gerjeszti a feszültséget a politika?

Az egyik csoport azt mondja, hogy telepítsük ki a romákat, a gyerekeket pedig hónapos, éves iskolába járassuk. Ha minden szegény embernek - és itt nem csak a romákra gondolok - ingyenessé tennék a bölcsödét, óvodát, iskolát, akkor be tudnák vinni a gyereküket az adott intézménybe.

A közösség sok mindent képes megoldani. Nem nehéz Magyarországon szegénytelepeket találni, elég Budapesttől húsz kilométerrel kijjebb jönni. A gyerekek nem tudnak iskolába menni, hiszen négy-öt kilométert kell gyalogolni, amire beérnek, koszosak lesznek. Sár van és mocsok.

Kozák János, az OCÖ alelnöke egy hálózatot építene ki, amelynek keretein belül kiközvetítenék a cigányokhoz a munkát és a tanulást. Mi erről a véleménye?

Nem akarok vele vitatkozni, de nekem teljesen más a nézetem. Vegyünk példaként egy elsőosztályos roma tanulót, aki iskolába jár, de anyagilag igen rossz helyzetben van a családja. Ha én megteremtem neki azt a lehetőséget, hogy nem kell neki havonta nyolc-tízezer forintot befizetni étkezésre, akkor a család visszaforgathatná ezt az összeget az otthonuk fenntartására.

Ha a polgármesterek úgy adnák oda a segélyt, hogy igenis, tessék azért naponta négy órát dolgozni, akkor a roma felöltözik, elmegy otthonról, dolgozik, majd hazaér. A gyereke ezt a mintát fogja látni, nem azt, hogy van otthon háromszáz forint, ami még élelemre sem elég, így veszünk egy liter bort és jól bebaszunk...