SZÉF: demonstrációs bizottságot alapítottak

A munkavállalói oldal képviseletében Kónya Péter bejelentette: tekintettel arra, hogy nem kapták meg a legfrissebb, a szakszervezetek javaslatait is tartalmazó törvénytervezetet a rendészeti törvények módosításáról a kormányoldaltól, így nem tudnak dolgozni, ezért a munkát befejezik. A SZÉF munkavállalói oldalának képviselői ugyanis csak a tagság felhatalmazása alapján formálhatnak véleményt az egyes javaslatokról.

Közölte: a SZÉF munkavállalói oldala egységesen megalakította demonstrációs bizottságát, amely első ülését hétfőn tartja és itt döntenek a további teendőkről. Hangsúlyozta: nem szeretnének az utcán egyeztetni a kormánnyal. Érdemi párbeszédet szeretnének folytatni és készek a tárgyalóasztalnál megoldani a problémákat.

A SZÉF munkavállalói oldalát a fegyveres és rendvédelmi szervek (rendőrség, tűzoltóság, polgári védelem, katonaság, vám- és pénzügyőrség, büntetés-végrehajtás és nemzetbiztonsági szervezetek) országosan reprezentatív szakszervezetei alkotják.

A SZÉF szerdai ülésén a kormányoldalt képviselő Pintér Sándor belügyminiszter jelezte: az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról írásos előterjesztést tettek, ezt valamennyi szakszervezet ismeri.

Kónya Péter a munkavállalói oldal képviseletében kifogásolta az előterjesztés azon pontját, amely megszüntetné a SZÉF-et. Pintér Sándor szerint viszont a SZÉF-nek addig volt értelme, amíg valamennyi fegyveres és rendvédelmi szervet képviselte és valamennyi szervezetre vonatkozott a hivatásosok szolgálati viszonyáról szóló törvény (Hszt.). A honvédséget azonban kiemelték a Hszt. hatálya alól és külön törvény született rá, így ha nincs közös törvény, a SZÉF elveszíti jelentőségét.

Kónya Péter hangsúlyozta: a munkavállalói oldal ragaszkodik a SZÉF további működtetéséhez, mivel a fegyveres és rendvédelmi szervek négy minisztériumhoz tartoznak és így célszerű a legmagasabb, kormányzati szinten tartani az egyeztetéseket, annál is inkább, mivel a hivatásosok életkörülményei, életpályája hasonló.

Pintér Sándor szerint viszont a honvédszakszervezetek a Honvédelmi Minisztériummal egyeztetnek, az Információs Hivatalnál nincs érdekképviselet, a vám- és pénzügyőrök kivételével pedig a többi testület a Belügyminisztériumhoz tartozik, így elegendő a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsban (BÉT) folytatni a párbeszédet.

Kónya Péter a kormány elé szeptember 29-én kerülő törvényjavaslattal kapcsolatban jelezte: a szakszervezetek egyetértenek a kormány szándékával, amely felszámolni igyekszik a korrupciót a testületeknél, de nem tudják elfogadni az eszközöket, amelyek a javaslatban szerepelnek.

Példaként említette a bevezetni tervezett megbízhatósági vizsgálatot: kifogásolta, hogy nem lehet tudni, ki fogja ellenőrizni az ezt végző szervezetet, hogy bűncselekmény elkövetésére - akár cserbenhagyásra, megrontásra, embercsempészetre, bordélyház üzemeltetésére - is felhatalmazza az ellenőrzést végző szervezetet.

Felvetette, hogy a rendezett anyagi körülmények miként kérhetők számon, ha az állam milliárdokkal tartozik a tűzoltóknak. A feddhetetlenség és rendezett életvitel ellenőrzése tekintetében kifogásolta, hogy akár olyan szomszéd miatt is elveszítheti az állását a rendőr, akivel "fülemüle-vitában" áll.

Felidézte: az 1980-as évek végén volt ehhez hasonló feddhetetlenségi vizsgálat, amikor arra is engedélyt kellett kérni, hogy házasságot köthessenek. Erre reagálva Pintér Sándor megjegyezte: ő maga sem kapott engedélyt házasságkötéséhez.

A szakszervezetek javaslata az volt, hogy C-típusú nemzetbiztonsági vizsgálatot vezessenek be minden hivatásosra, ha viszont a kormány ragaszkodik a feddhetetlenségi vizsgálathoz, akkor azt terjesszék ki országgyűlési képviselőkre, államtitkárokra, közigazgatási vezetőkre, ügyészekre és bírákra is.

Pintér Sándor szerint a cél a korrupció visszaszorítása és ehhez kérte a szakszervezetek támogatását. Jelezte: nyitott arra, hogy ne csak a hivatásosokra terjedjen ki a megbízhatósági vizsgálat, ezzel kapcsolatban várta a szakszervezet pontos javaslatát. Szerinte pedig pontatlan az a szövegrész, amely az ellenőrzés során elkövethető bűncselekményekkel foglalkozik. Álláspontja szerint egyetlen bűncselekményt lehet elkövetni az ellenőrzés során, a hatóság félrevezetését. Vagyis, hogy például az ellenőrző azt állítja, találta azt a pénzzel teli táskát, amit a kapitányságra bevitt.

A szakszervezetek kifogásolták, hogy a szolgálati hely megváltoztatásával úgy kényszerítik ingázásra a hivatásosokat, hogy nem gondoskodnak a szociális biztonságukról. Pintér Sándor szerint viszont szeretnék munkát adni azoknak, akiket kiképeztek és akik a Románia Schengen-taggá válása és a határellenőrzés megszűnése miatt maradnak lakóhelyükön munka nélkül. Szerinte ezeknek az embereknek is áldozatot kell vállalniuk.

Mint mondta, a szakszervezetek több javaslatát is beépítették a tervezetbe, és valamennyi változtatást - ha azokban konszenzus van - beépítik a továbbiakban is. A szakszervezetek szerint viszont nyilvánvalóvá vált a tárgyalás során, hogy egy "elavult" törvénytervezet van náluk. A kormányzati oldalnál pedig egy frissebb, ezért nem látták folytathatónak a vitát, hiszen lehet, hogy pont olyasmiről vitáztak volna, ami már be van építve a javaslatba.

Ezért a tárgyalást befejezték, de jelezték: készek a további tárgyalásra, mind szakértői szinten, mind a SZÉF-en belül. Pintér Sándor pedig közölte: csütörtök délig minden szakszervezet megkapja a legfrissebb szöveget, és a jövő héten újabb SZÉF-ülés lesz.