2019. április 18. - Andrea, Ilma

Temetőtúra a nagy út előtt

Somogyi Tiborral, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. szolgálati főosztályvezetőjével beszélgettünk sírokról, pénzről, koncertekről.
2010. június 23. szerda 17:32 - Győry S. József
Sajnos vagy nem, de a temetkezés egy jövedelmező vállalkozás, mivel elhunytak mindig is lesznek. Valójában mennyire kifizetődő az Önök számára?

A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. egyedülállóan különleges helyzetben van. Nem csak temetkezési szolgáltató, hanem tulajdonosa valamennyi fővárosi köztemetőnek. A temetkezési szolgáltatás valóban egy nyereséges „piac”, a temetők fenntartása ezzel szemben veszteséges.

Hazánkban jelen pillanatban egyetlen magánkézben lévő temető sincsen, mivel nem lehetne rentábilisan fenntartani. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a tavalyi évben a BTI-nél a halálesetek száma tíz százalékkal csökkent, akkor láthatjuk, hogy valójában nem olyan rózsás a helyzet, ahogyan azt egy kívülálló látja.

Mind a mai napig
A temetőkről az 1868. LIII. tc. 22. §-a azt rendeli, hogy azokban a különböző törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek tagjai vegyesen és akadálytalanul temetkezhetnek. Az 1895. XLIII. tc. 21. §-a szerint pedig a törvényesen elismert vallásfelekezetek saját céljaikra külön temetőket rendezhetnek be és tagjaik a községi temetőkben akadálytalanul temetkezhetnek. Közegészségi szempontból szabály, hogy a temetők a lakott helyektől lehető távolságban, fallal vagy árkolattal körülvéve és fákkal beültetve legyenek, a templomban való eltemetések, valamint a templom körül rendezett temetőhelyek tilosak. Közegészségi, de egyúttal kegyeleti tekinteteken alapszik az a szabály, hogy a temető, ha rendeltetése megszűnik, bizonyos időn át (rendszerint 30 év) pihenjen és a sírhelyeket ne dúlják fel.
Természetesen mi is örülünk ennek az aránynak, de azért a gazdálkodásunkat igen befolyásolja, hiszen a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő részvénytársaság vagyunk, így saját magunk gazdálkodjuk ki a működéshez szükséges feltételeket.

Mennyi időre lehet megváltani egy sírhelyet?


Egy koporsós sírt huszonöt évig, egy sírboltot hatvan illetve száz évig, az urnás helyeket pedig tíz évig lehet megváltani. Az üzemeltető ettől az időtartamtól eltérhet felfelé, de lefelé semmiképpen sem.

Létezik-e egy végső hatály, ami után már nem lehet újra megváltani a sírhelyet?

Nincsen végső hatály, 1999-től a jogszabály számunkra kötelezővé tette, hogy mindenkit értesíteni kell a lejárat tényéről, illetve arról, hogy módjában áll ismét megváltani a temetkezési helyet. Ebben az értesítésben szerepel a díjtáblázat és minden egyéb, szükséges információ. Létezik egy türelmi időnek minősülő határidő - amely nálunk egyéves időtartam szokott lenni -, ami után a sírhely betemethető, de ez nem azt jelenti, hogy be is temetjük, csak akkor, ha tényleg szükség van rá.

Abban az esetben, ha értesítettük a hozzátartozókat, de így sem jelentkeztek, általában várni szoktunk egy halottak napját. végső esetben egy matricát ragasztunk a sírra, ezzel megragadva minden lehetséges fórumot a tájékoztatásra. Azonban ha ennek sincsen eredménye, bizony kénytelenek vagyunk betemetni a sírt.

Egészen pontosan mit ért betemetés alatt?

A példa kedvéért vegyünk egy koporsós sírhelyet. Ha letelt a huszonöt év, ami a jogszabály szerint ma Magyarországon a porladási időnek számít, akkor a sírhely betemethető. Ez az adatbankunkban üres sírként fog szerepelni, hiszen megvalósíthatatlan lenne, hogy mindenkit még be nem temetett, vadonatúj sírhelyre temessenek. Ez egy természetes rotációnak is nevezhető folyamat, hiszen egy generáció után már nem fogják megváltani a sírhelyet a hozzátartozók. Ebben az esetben, ha még találunk maradványokat, akkor lejjebb helyezzük azokat, vagy kiürítjük a sírhelyet.

Ha valakinek nincsen se hozzátartozója se pénze, őt hova temetik?


A magyar jogszabályok szerint senki sem maradhat temetetlenül, az elhalálozás helye szerint azt adott önkormányzat köteles eltemetni az elhunytat. Ne higgye senki azt, hogy egy-két ilyen eset létezik, ez egy bevett gyakorlat. Az önkormányzat megrendeli tőlünk az úgynevezett grátisz vagy közköltséges temetést, mi pedig teljesítjük a megrendelést. Ebben ugyanúgy szerepel ravatalozás, is mint egy fizetős temetésben, tehát nem úgy kell elképzelni, hogy ravatalozás nélkül, egy zsákból bedobják az elhunytat a sírgödörbe.

Az önkormányzatok és mi is úgy gondoljuk, hogyha valakinek nem adatott meg az, hogy a saját családja rendezze a temetését, akkor nekünk mindenképpen biztosítanunk kell a méltó búcsúját.

Az Újköztemetőben máig kb. 3 millió elhunyt talált itt végső nyughelyet.

Az Újköztemető területe 227 hektár, ami nagyobb, mint az ötödik kerület: ezt a területet egyszer már betemették. Itt komplett parcellákat szoktunk kijelölni egy meghatározott terv szerint, amit rendeznünk kell. Azokról a sírhelyekről melyeket nem váltottak újra, lebontjuk a kövezetet, kivágjuk a fákat, felszámoljuk a borostyánt. Ha ezzel végeztünk, ismét temethetővé válik a terület.

Mit tudnak tenni a tolvajok ellen?

Kriptákba nem igen törnek be, húsz év alatt jó, ha három ilyen eset történt összesen. Természetesen a temető sem mentes a külvilágnak a zajától, itt is lopnak bronz emléktárgyakat, vagy egyszerűen csak virágokat. A Temetkezési Intézet Zrt. nagyon sok pénzt fordít arra, hogy egy őrző-védő céggel őriztetni tudja a temetőket. Ehhez persze forrásokra van szükségünk, amit csak a sírhely díjból tudnánk fedezni, de azt gondolom, hogy ezeket a díjakat nem lehet tovább emelni. Az is egy örök dilemma, hogy meddig lehet elmenni a biztonsági őrök számát illetően, meddig tudja a gyászoló a kegyeletét intim, kulturált módon leróni, kamerák, szögesdrótok, percenként ellenőrző járőrök nélkül.

Amit tudunk azt persze megtesszük, van porta és járőrszolgálatunk. Gyakran el is fogunk olyan embereket akik bronz ellopására szakosodtak, az más kérdés, hogy nincsen olyan jogi háttér, ami végleg elrettentené ezeket a tolvajokat. A kamerás rendszert is megpróbáltuk elindítani, de az ombudsmanok sem tudtak egyetérteni azzal, hogy mennyiben sérti az emberek jogait, így nem lett semmi sem a dologból. Még azt sem engedték, hogy álkamerákat helyezzünk ki.

A Fiumei úti sírkertben koncerteket is szoktak rendezni.


A Csend Napja egy rendhagyó kezdeményezésünk, ami arra hívja az embereket, hogy nem csak szomorkodni lehet itt. A Fiumei úti sírkert egy nyitott történelemkönyv, illetve egyes sírhelyek képzőművészeti értéke is megfelelő biztosíték lehet arra, hogy sétáljon egy jót és rácsodálkozzon olyan dolgokra, amelyről korábban nem is tudott. Idegenvezetéssel egybekötött temetőlátogatásokat szoktunk tartani, minden évben egy koncert zárja a napot.

Idén Edvin Marton lépett fel, tavaly St. Martin, előtte pedig zongoraművészek és a Kaláka együttes adott koncertet. Igyekszünk olyan fellépőket meghívni, akik illenek a hely szellemiségéhez, és azt kell mondanom, hogy sikeres a kezdeményezésünk, sokan látogatnak ki hozzánk, főként a koncertekre. Leülnek a gyönyörű platánsorok alá és hallgatják a zenét.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását