Klebersberg Kuno-mellszobrot avattak

A város képviselő-testülete az év elején döntött arról, hogy szobrot állít az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar oktatást alapjaiban megreformáló személyiség előtti tisztelgésül a Budai úti népiskolával szemben.

Az idén 100. születésnapját ünneplő szobrászművész, Búza Barna alkotásának a budakalászi a harmadik példánya, az előbbiek Lakitelken, illetve Pesthidegkúton találhatók.
A ceremónián jelenlévők előtt Jókai Anna, a Klebelsberg Kuno Emléktársaság elnöke párhuzamot vont a grófnak született, ám előjogaival soha nem büszkélkedő, azzal vissza soha nem élő tudománypolitikust körülvevő társadalmi helyzet és a jelenlegi közállapotok között.

Mint mondta, rengeteget tanulhatunk a nagy elődtől, aki ugyanúgy a "romokon" építkezett, mint ahogy most is az iskolarendszer alapjaiban történő megreformálása áll előttünk. Klebelsberg szavait idézve kiemelte: véget kellene vetnünk annak a gyakorlatnak, hogy szinte szégyelljük, amink van, s eljött az ideje annak is, hogy a magyar alkotó értelmiség végre kinyissa a száját, mert "vétkesek közt cinkos, aki néma".

Jókai Anna méltatta a nagy előd tevékenységét, majd hozzátette: sokan követik az ő szellemiségét, tehát "semmi sincs elveszve".
Tőkéczki László történész arról beszélt, hogy az egykori kultuszminiszterhez hasonlóan az emberi tőkébe való befektetés sokszoros megtérülését kellene ismét szem előtt tartanunk, míg P. Szabó Ernő művészettörténész az avatáson jelenlévő Búza Barna szobrászművész munkásságát méltatta.

Gróf Klebelsberg Kuno 1922 és 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett. Népiskolai programja keretében ötezer, főként tanyasi iskolát létesített, megreformálta a középiskolai oktatást, bevezetve a reálgimnáziumot, s a felsőoktatást is korszerű alapokra helyezte. Ő hívta haza az akkor külföldön tartózkodó Szent-Györgyi Albertet, akit azután Szegeden egyetemi tanárrá nevezett ki.