2024. március 28. - Gedeon, Johanna
Olvasási szokásokkal foglalkozó sorozatunk kapcsán most a szakembert, Dr. Bartos Évát, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének az igazgatónőjét kérdeztük.
2010. június 6. vasárnap 08:43 - Győry S. József
Ha bármilyen élményt, tudást meg akarunk szerezni, ahhoz nem kevés erőfeszítést kell tenni. Ilyen értelemben szembe szeretnénk menni az ilyesféle sugalmazásokkal, hiszen ingyen semmit sem adnak. - Dr. Bartos Éva

Dr. Bartos Éva, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének az igazgatónője.

Miért van szükség az olvasásra?

Az olvasást két szempontból próbáltuk a figyelem központjába hozni. Éppen ezért választottuk azt a szlogent, hogy „olvasni érdemes”, mivel két értelemben kell az olvasásról beszélni. Egy olyan készségképességnek, tudásnak, attitűdnek az egyvelege, ami a XXI. század embere számára is nélkülözhetetlen dolog.

Az Európa Tanács az alapvető kompetenciák közé sorolja ezt is, hiszen az olvasás, tehát az informálódás nélkül nem lehet valaki tudatos állampolgár, nem lehet sikeres munkavállaló, illetve nem lehet boldog ember, ha nincsen a megfelelő tudás birtokában. Ezek azok a területek, ahol az ember a társadalmi, emberi, gazdasági tőkéjét ki tudja alakítani, vagyis mondhatjuk, hogy az olvasás egy alapvető emberi szükséglet a XXI. században.



A másik, szintén nagyon fontos megközelítésben az olvasás egy szabadidős, rekreációs tevékenység. Vitán felül áll, hogy a harmonikus, kiegyensúlyozott, depressziótól illetve neurózisoktól mentes ember számára szükség van az olvasásra, hiszen ez egy valódi felüdülés. Az olvasás olyan sokoldalú lehetőséget kínál a pszichikum mentális egészségének a megőrzésére, ami egy teljesen természetes eszköz, ami sajnos kissé méltatlanul az elmúlt években háttérbe szorult.

Századunkban számtalan lehetőség kínálkozik a szabadidőn eltöltésére, így véletlenül sem tűznénk ki magunk elé célként azt, hogy az olvasás legyen a legelső dolog, amit pihenésként teszünk. Azonban úgy gondolom, hogy egy lehetőségnek, egy méltó alternatívának kellene lennie az olvasásnak, hiszen ez egy nagyon egyszerűen megvalósítható tevékenység.

Ha már említette a XXI. századot: véleménye szerint az internet és az elektronikus könyvek kiválthatják a hagyományos, papír alapú könyveket?


Könyvtár a "hegyen"
A gróf Széchényi Ferenc által 1802. november 25-én megalapított első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 15 000 nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, metszeteket tartalmazott, s – más bel- és külföldi tékák mintájára – érmegyűjteménnyel is rendelkezett. Alapítóokmánya 1802. november 26-án nyerte el a királyi megerősítést, s 1803-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésre a legszükségesebb összegeket.

Emellett számottevő segítséget jelentettek egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványai is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett.

A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe, mely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, 1846–47 folyamán költözött be a könyvtár és a múzeumi osztályok. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. Az intézmény 1985-ben költözött új helyére, a Budavári Palota F épületébe.
Biztos sokaknál ki fogják váltani, de úgy gondolom, hogy pontosan ugyanannyi embernél megmarad egy pihentető, rekreációs tevékenységnek a klasszikus könyvformátum. Teljesen más élmény egy sarokban összegömbölyödni, vagy egy kényelmes nyugágyban olvasni, mint egy monitor, vagy bármilyen más hordozó előtt görnyedni hosszú órákon keresztül. Munkavégzéshez tanuláshoz, tájékozódáshoz, állampolgári jogok gyakorlásához egészen biztosan nélkülözhetetlenek az elektronikus lehetőségek, ám az is biztos, hogy a szórakozás, feltöltődés szempontjából megmarad a nyomtatott könyv a jövőben is. Azt mondanám, hogy párhuzamosan fog egymás mellett létezni a nyomtatott és az elektronikus könyv.

Melyik könyvet tudná ajánlani az olvasóinknak?

Már nem vagyok gyakorló könyvtáros, így nem ajánlok közvetlenül könyveket, de nekem van egy személyes, tehát nem hivatalból előírt kutatási területem, ami nem más, mint a biblioterápia, amit a könyvtárosoknak is tanítok. Azt tapasztalom, hogy egy olvasási technikát kell az embereknek megtanítani: a szépirodalmon, de bármilyen más műfajú könyveken el kellene gondolkodniuk. Jó lenne, ha összevetnék a saját eddigi élettapasztalatukkal a könyv mondanivalóját, esetleg beszélgessen mással az olvasmányáról.

Ha ezt az ember megfogadja, arra kell rádöbbennie, hogy rengeteg üzenet, információt közöl a mű, akár személyesen hozzá is. Ezáltal rájöhet arra is, hogy a könyveknek van értelme, mely fejleszti a gondolatait, esetleg módosíthatja az addig szentül hitt elveit. Természetesen lehetetlen mindent elolvasni, én egy kicsit konzervatív vagyok az egyéni ízlésemben. A XIX-XX századhoz szeretek ragaszkodni, a műfajok közül nagyon szeretem az elbeszéléseket, amelyek nagyon kellemesek, pihentetőek, elgondolkodtatóak a számomra. személyiségépítők, ha úgy tetszik.

Mondhatjuk, hogy az emberek azért nem olvasnak, mert egyszerűen nem értik az olvasmányukat?

Igen az olvasási nehézségek miatt nem értik a könyvet. Az az igazság, hogy az igazán jó és elmélyült olvasáshoz kell egy kis erőfeszítést, egy kis munkavállalást tenni, ami ellen hihetetlenül berzenkednek az emberek. Pihenni, kikapcsolódni akarnak, nem dolgozni, erőfeszítést tenni. Hárítjuk az olvasást, amire nagyon rájátszik a külvilág is, mivel minden és mindenki azt harsogja –és itt picit a médiára, reklámokra is gondolok - hogy a „fogyasztónak” nem kell semmiféle erőfeszítést tennie, csak üljön a kényelmes foteljében, és az ölébe hullik minden információ. Ez igazából egyáltalán nem így működik. Ha bármilyen élményt, tudást meg akarunk szerezni, ahhoz nem kevés erőfeszítést kell tenni. Ilyen értelemben szembe szeretnénk menni az ilyesféle sugalmazásokkal, hiszen ingyen semmit sem adnak.

Mit értenek a szellemi zöld mozgalom alatt?

Ahogyan az igazi zöldek a világ biológiai jövőjéért, a természeti és épített környezet megmentéséért és megóvásáért illetve ezen keresztül az ember egészségének, fizikai állapotának a megőrzéséért harcolnak, úgy gondolom, hogy ezzel együtt az ember mentális egészségéért, méltóságának megőrzéséért is szükséges lenne tenni valamit.

Ez az egyik okunk, a másik pedig az, hogy az olvasás egy maximálisan természetes eszköz. Az emberek számtalan problémával, stresszel, depresszióval küszködnek, amire mindenféle nem természetes gyógyszereket írnak fel az orvosok. Ám itt van olvasás, ami bekapcsolja az embert egy másik világba, mely által kipihenheti a hétköznap fáradalmait, felfrissít, megújít gyógyszerek nélkül. Erre a lehetőségre szeretnénk felhívni a figyelmet.



A tények


Az olvasás népszerűsítése, ezen keresztül az egyének és közösségek mentális és pszichés egyensúlyának megőrzése a célja az idei Könyvhéttel egy időben induló kampánynak, amely a "Családi Olvasás Éve 2010" nevet viseli. A kampány kezdeményezője az Országos Széchényi
Könyvtár szeretné felhívni a társadalom figyelmét az olvasás fontosságára, megérttetni a családokkal azt, hogy az olvasásban való lemaradás súlyos kulturális hátrányt jelent, a családok megerősítésének és kulturális szintjük emelésének pedig egyik alapvető eszköze lehet a közös olvasás.

A rendszeresen elvégzett PISA kutatások figyelmeztetnek az olvasási hiányosságokkal összefüggő kompetencia-deficitikre, így az is kiderült a legutóbbi felmérésből, hogy míg 40 évvel ezelőtt a felnőtt népesség 60%-a olvasott, napjainkban már csak 40% állítja ezt magáról. Az olvasás, mint szabadidős tevékenység háttérbe szorult, a kulturális intézményhálózatot a társadalom 40%-a használja. Pedig aki lemarad az olvasásban, azt könnyebben fenyegeti a funkcionális analfabetizmus, a nyelvi elszegényedés.

Ha nagy számban jelentkezik ez a probléma egy országban, az visszavetheti a gazdaságot, mivel megnő a képzetlen munkaerő aránya. De a személyiségre, a személyes boldogság, a lelki egészség alakulására is negatív hatással lehet az olvasás hanyagolása.

A "Családi Olvasás Éve 2010" egyfajta szellemi zöldmozgalomként kívánja ráirányítani a figyelmet az olvasásra. Mivel a család az olvasás megismertetése és megszerettetése szempontjából az első, megalapozó és motiváló közeg, a szülői tudatosság, a szülői példa egy életre szólóan meghatározó tényező.

Az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézete az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP programjára támaszkodva valósítja meg 2010/2011-ben kampányát, amelynek első szakasza 2010. június 1-6. között a családra és a gyerekekre fókuszál, kapcsolódva a Könyvhét eseményeihez.

Az egyes programelemeket a helyi könyvtárak szervezik, az Országos Széchényi Könyvtár pedig összehangolja a kampány egyes elemeit. A program részeként lehetőség lesz családi olvasójegyet váltani a könyvtárba, családtörténeti kutatásokat végezni, családi ünnepeket, születésnapokat a könyvtár épületében tartani, vagy digitalizálni a családi fotótárat.

***

Csomor Csillával, Kovival, Győzikével, Korda Györggyel, Szinetár Dórával, Jancsó Miklóssal készített anyagaink is a témát boncolgatják.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Életmód témában
Drogok legalizálása?
Igen
Egyes fajtákat, rendezett, ellenőrzött körülmények között igen
Soha!
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását