2019. november 12. - Jónás, Renátó

Az évszázad kulturális beruházása?

A Magyar Béke Alapítvány megalapítóját, Gulyás Pétert kérdeztük a legnagyszabásúbb kulturális projektről, mely végül nem valósult meg. Persze új kormány, új lehetőségek.
2010. június 3. csütörtök 16:23 - Győry S. József
Gulyás Péter, a Trianoni emléknap alkalmával az Alapítvány zászlaja alatt újra nekifut két nagyszabású kulturális projektjének a megvalósításához. A két projekt közös vonása, hogy értelmi szerzőjük gondolatában mindkettőt a Magyar nép ajándékaként szánja a velünk együtt élő nemzetiségek, és minden európai nép számára. Ezzel is demonstrálva a XXI. század magyarságának lojalitását, béke szeretetét, európaiságát.

Gulyás úr reméli, hogy ez a régi-új kezdeményezése a magyar kormány támogatását is maga mögött tudhatja, ha egyáltalán hajlandók meghallgatni, és tudomást venni kezdeményezéséről.

Gulyás Péterrel beszélgettünk.

Melyek ezek a projektek?


Az első Fidesz kormány idején létrehoztam egy olyan alapítványt, amelynek az volt a feladata, hogy a Nemzeti Folklór Centrum működését menedzselje, a másik projekt pedig a Páneurópai Kulturális Központ lett volna. A Fidesz támogatta a kezdeményezésemet, de végül a kezdeményezés elhalt, nem lett belőle semmi.

Mi volt a lényege ezeknek a pályázatoknak?

Nemzeti Folklór Centrummal a hazánkban legitimmé vált 13 nemzetiséget szerettük volna bemutatni, egységes szerkezetben. Kitaláltuk, hogy lakodalmas házak által megismertetnénk az embereket a nemzetiségek hagyományaival.

Miért éppen egy lakodalmas ház?


Szétaprózódva...
1918-tól, illetve hivatalosan 1920-tól (Trianon óta) Magyarország állami területe a Kárpát-medence középső részére korlátozódott. Ettől az időtől kezdve magyar történelem alatt tehát a mai Magyarország területének történetét és a kisebbségi magyarok történetét értjük. A Kárpát-medence Magyarországon kívülre került részeinek politikai története 1920-tól négy megnövekedett területű, illetve újonnan születő állam történelmeként zajlott tovább. Ezen államok száma 1945-től ötre, majd az 1990-es évektől hétre emelkedett.
A lakodalmas házak minden kultúrában megtalálhatóak, és a lakodalom nélkülözhetetlen része a gasztronómia, valamint a folklór. Talán nem patetikus az a kijelentésem, hogy ez lett volna a magyarság ajándéka a velünk élő nemzeti kisebbséghez tartozó emberek számára, ezzel bizonyítva azt a lojalitást, ahogyan a mai magyarság hozzájuk viszonyul. A történelmi Magyarország területén élő népek elég rossz szájízzel gondolnak ránk, ezen szerettünk volna változtatni.

Mi változott az elmúlt pár évtizedben, a mi gondolkodásmódunkban?

Az én életemben már messze nem voltunk olyan agresszívek, amire ők a korábbi évtizedekből emlékezhetnek velünk kapcsolatosan. A XXI. századi magyarságot szeretném megmutatni a világnak, mivel úgy gondolom, hogy európai szellemiségben tudunk gondolkozni a körülöttünk, és hazánkban élő népekről. A Páneurópai Kulturális Központ ennek egy nagyobb szabású megvalósítása lett volna, ahol mind a hetvenkét nép bemutatásra került volna, akik a kontinensünkön élnek. A tervünk szerint minden nemzet kapott volna egy házat, ami kívül és belül is az adott nép kulturális jellegzetességét mutatta volna be az érdeklődők számára.

Mi változott politikai téren?

Brüsszel előtt is volt ez a kezdeményezés. Az utolsó információ szerint akkor támogatnák projektünket, ha a hazai kulturális kormányzat is felkarolná az ötletet. Páneurópai Kulturális Központra szükség lenne, elsősorban a turizmus miatt: a turista egy helyen tekinthetné meg az összes nép kultúráját, és nem kellene heteket szánni egy körutazásra.

Ha egy japán vagy egy brazil érdeklődő eltöltene a központban két hetet, ugyanannyi információhoz jutna, mintha bebarangolta volna fél Európát. Anyagilag is inkább megérné a látogatóknak a központ meglátogatása, hiszen ezáltal eldönthetnék, hogy melyik európai országra kíváncsiak: a következő nyaralást ott tölthetnék, és nem kellene a számukra megfelelő országot hosszan keresgélniük, esetleg bejárni az egész kontinenst. A mi feladatunk annyi, hogy a tökéletes hitelességre törekedjünk a nemzetek bemutatása során.

Mekkora összegre lenne szükség a központ megépítéséhez?

A Fidesz kormány első felállásában a Kulturális Örökség Minisztérium által sikerült némi támogatásra szert tennünk, az akkori államtitkár, Várhegyi Attila segítségével. Itt hatalmas összegekről van szó, becslések szerint a költségek ötmilliárd euróra rúgtak volna. Egy nemzetközi konzorcium megvalósította volna mindezt, majd egy idő után az állam tulajdonába került volna a központ. Mindezt sikerült elérnem, de sajnos ezután elkomolytalanodott a dolog, és nem lett belőle semmi.

Ezt próbáljuk ismét életre lehelni, és úgy érzem, hogy a Trianon emléknap szelet fújt ebbe a vitorlába is. Hátha most nagyobb lesz a lelkesedés.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását