Ha leállna a Golf-áramlat....
Lehetséges, hogy a jelenlegi zord tél az Észak-Atlanti tengeráramlás gyengülő hatásának a következménye? Lehetséges, hogy ez az áramlás teljesen megáll? Dr. Bartholy Judit klímakutatóval beszélgettünk.
2010. február 22. hétfő 16:59 - Pénzes Dávid
Egyre többet beszélnek az óceán és a klíma szoros egymásra hatásáról. Hogyan is van ez?
Régebben azt gondolták, hogy az óceán áramlásait a levegő hajtja. Ma azonban már világos, hogy ennél bonyolultabb a dolog. Ezt Wallace Broecker „szállítószalag-elmélete” írja le. E szerint az óceán mozgásának egyik fontos eleme a víz sótartalmának különbsége (termohalin cirkuláció), illetve a hőmérsékleti eltérés.
Miből erednek az eltérések?
Az óceán hatásának felismerése
A meteorológia tudományának egyik új felismerése az, hogy a globális klíma meghatározó tényezője az óceán (Czelnai 1997, 1999). Elegendő itt az El Nino jelenségre, annak a napisajtóban is sokat emlegetett jelentőségének felismerésére utalni. Még ennél is sokkal fontosabb az az új felismerés, hogy az egész világóceánt egyetlen hatalmas áramlási rendszer - "szállítószalag" - hálózza be, és mai klímánkat döntően ez határozza meg (Broecker 1987, 1991). Számítógépes modellkísérletek szerint ez az áramlási rendszer igen érzékeny, labilis. Kis hőmérséklet- és sókoncentráció-változások hatására megváltozhat. Broecker, a kiváló amerikai oceanográfus és klimatológus szerint ennek lehetősége fennáll és a jövőben bármikor bekövetkezhet. Hatása pedig egész kontinensekre katasztrofális lenne, gyökeresen megváltozna egyes nagy területek klímája.
A hőmérsékletkülönbségek egyértelműek, a napsugárzás mennyiségén múlnak. A sótartalom a Ráktérítő és Baktérítő környékén magasabb, mert ott a legjelentősebb a Napból érkező besugárzás, így nagy a párolgás, a víz pedig besűrűsödik, magasabb lesz a sótartalma. A sarkvidékek környezetében a jég olvadása miatt hígulás jelentkezik. Ma már világos, hogy a világóceánban felszíni és mélytengeri áramlások vannak, ezek pedig összefüggő rendszert alkotnak, azaz nem választhatók szét a három óceánra külön-külön.
A teljes rendszerben egy helyen van leáramlás a mélyebb vizek felé: az Atlanti–óceán északi részén, Izland, Grönland környékén. Ennek a rendszernek egy ága a Golf- illetve folytatása az Észak-Atlanti áramlat, mely végül a Brit-szigeteknél eléri Európát. Ennek az áramlásnak vannak visszaforduló részei: az egyik dél felé a Kanári-szigetek irányába, a másik északra, Grönland alatt halad.
Vannak publikációk, melyek szerint ez változhat most meg.
Elképzelhető, hogy a helyi viszonyok miatt, például a jelentős jégolvadás következtében kicsit megváltozott ez a rendszer. Az általam ismert angol cikk, mely ez év januárjában jelent meg és 2009-es adatokra támaszkodik, nagyon nagy jelentőséget nem tulajdonít ennek. Csak azt mondja ki, hogy a nyugati-grönlandi áramlás kicsit melegebbre váltott.
Ezzel kapcsolatban megemlítik az Észak-atlanti Oszcilláció (NAO) elnevezésű jelenséget. A NAO 2009-ben elég erős volt: egy negatív fázis volt jött, ami az Észak-Atlanti áramlást nyilvánvalóan befolyásolta.
Ennek köze lehet a mostani hideg és havas télhez?
El tudom képzelni, hogy a mostani európai időjárás, a negatív hőmérsékleti anomáliák, azaz hidegek és a nagy mennyiségű hó ennek a negatív NAO fázisnak a következménye.
Ez lehet tartós?
A NAO-nak jellemzője, hogy néhány hónapig fennmarad, majd átvált az ellenkezőjére. Nagy következtetéseket ezért nem vonnék le ebből.
Van ennek jelentősége a globális melegedés szempontjából?
Bartholy Judit
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett meteorológus diplomát, diplomamunkájának témája a meteorológiai mezősorok ortogonális sorfejtése volt. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a Központi Meteorológiai Intézetben dolgozott 1976-tól 1992-ig, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense, a Meteorológiai Tanszék vezetője, s 2000-től tanszékvezető egyetemi tanára. Oktatási tevékenysége és kutatási szakterülete a klimatológiához kapcsolódik. Elsősorban a globális éghajlatváltozás regionális leskálázásával, modellezésével, a városok éghajlat-módosító hatásával, a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeivel, valamint a szélsőséges éghajlati eseményekkel foglalkozik. Számos hazai és nemzetközi projekt vezetője.
Minden vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a szélsőségek gyakorisága nő. Ebben természetesen benne vannak a negatív és a pozitív szélsőségek is. A melegedés tekintetében a meleg szélsőségek azok, amelyek valóban nagyobb gyakorisággal megjelennek. Az elmúlt 20-30 évben ettől függetlenül volt egy-egy nagyon erős tél. Ez a jövőben is időről időre bekövetkezhet. De ez a globális melegedés tényét egyáltalán nem kérdőjelezi meg.
De megváltozhat, például felgyorsulhat a folyamat?
Az elmúlt években sok olyan elmélet jelent meg, hogy a klímaváltozás nagyon hirtelen fog bekövetkezni. (Egy film is készült erről Holnapután címmel.) Mivel a mélytengeri pontokon nagyon kevés mérőállomásunk van, így az adatok szűkösek. Nehéz például azt kimondani, hogy az elmúlt 50 évben a hőszállítás az Észak-Atlanti áramlatban csökkent. Bár igaz, hogy Grönland partjainál van egy-egy olyan idősor, mely alapján valóban fel tudunk mutatni némi bizonyítékot a sókoncentráció, illetve a tömegáramlási sebesség mértékének csökkenésére. De ezek az eltérések kismértékűek, és éppen hogy kimutathatók.
Nem fog hirtelen leállni az áramlás?
A Golf- illetve Észak-Atlanti áramlás hirtelen megszűnésre egyáltalán nem számítunk. Ez persze nem azt jelenti, hogy elképzelhetetlen. Magyarán nagyon kicsi a valószínűsége, de nem zárható ki, hogy teljesen leáll. A klímatörténet során úgy tűnik, hogy többször is bekövetkezett. De az akkor sem azt jelentette, hogy megállt és vége lett, hanem némi idő elteltével kissé átrendeződve, de újra megindult.
És mi lenne, ha mégis leállna?
Születtek erről modellkísérleti eredmények. Minket itt a Kárpát-medencében nem igazán érintene: a számítások szerint fél-másfél fokos középhőmérséklet csökkenést okozna. Angliát, Európa nyugati partjait, illetve Izlandot ennél nagyobb mértékű akár 4-6 fokos változás is érhetné. De hangsúlyozom az áramlás leállására elenyészően kevés az esély.
Azt is meg kell értsük, hogy a globális melegedés folyamata a megemelkedett emberi (ipari) jelenlét következménye. A felmelegedés ténye ma már – szemben a különféle szkeptikus álláspontokkal – nem vitatott, ahogyan az oka sem. Ez pedig nem más, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus növekedése.
Megállítható?
Ez több száz éves folyamat lenne. Legalábbis akkor, ha sikerülne egy komoly kibocsátás-csökkentési egyezményt aláírni. Több mint száz éve kezdett a nagymértékű gázkibocsátásba az ember, és több száz év mire visszaállhat valamiféle egyensúly.
Persze az is elképzelhető, hogy a jelenlegi melegedési folyamatnak lesz egy időszakos megállása. Éppen azért, mert a melegedés hatására elindul a sarki területek olvadása, ami az óceánok sókoncentrációját csökkenheti, így az áramlás intenzitása is csökkenhet.
A lényeg, hogy hiába van egy helyi folyamat, mely az áramlás gyengülésének következtében hidegebb időt okoz, a globális felmelegedés ettől még tovább tart, és ezt csak mi, emberek tudjuk visszafordítani, de legalábbis korrigálni.
Rövid hozzászólásom megírása után olvastam el a két másikat! Az egyikük különösen 'okostojás'. Érdekes nyelv a magyar! Ugyanaz a szó jelenthet egy maroknyi földet, vagy egy egész bolygót! A szülőföld is lehet egy tanya, egy kistelepülés; vagy az egész bolygó!
Szülőföldünk ez a bolygó, a Föld! Az ÉLET-et, a Bioszférát a Nap energiája hozta létre és tartja életben! Mai formáinak kialakulásához évmilliárdokra volt szükség! Bolygónk legfejlettebb és sajnos legkártékonyabb élőlénye az ember; különösen a 'fehérember', még azt is csak nehezen fogadta el, hogy azok, akik nem fehérek, azért még Emberek! Megérteni még nem, De elpusztítani már képes az egész bolygót; a Bioszférát! Lassanként húsz éve, létem majd' harmada óta foglalkoztat ez a problémakör! Ma már úgy tenném fel a kérdést: van még esélyünk arra, hogy a huszadik század második évtizede nem az újabb jégkor első évtizede legyen !?!
Kiss Ernő Csaba; Hajta-menti Zöldek