Kétszáztizedik évét töltené be Jedlik Ányos

Tizenhét évesen lépett be a Szent Benedek-rendbe, itt kapta az Ányos keresztnevet. 1822-ben Pesten doktorált bölcsészetből, 1825-ben áldozópap lett. Pannonhalmán, majd a győri gimnáziumban tanított fizikát, ezután a pozsonyi királyi akadémián, 1840-től pedig a pesti tudományegyetemen adott elő, rövid ideig az egyetem rektora is volt. 1878-ban nyugalomba vonult és visszatért Győrbe, ott halt meg 1895. december 13-án. 1858-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia rendes, 1873-ban tiszteletbeli tagja, 1867-ben tanácsosi címet és Vaskorona-rendet kapott, s számos tudományos szervezet, egyesület munkájában vett részt.

Jedlik legismertebb felfedezése az "egysarki villámindító", azaz az első unipoláris gép, ezzel való kísérletezései során fedezte fel a dinamó-elektromos elvet, hat évvel megelőzve Siemenst. Találmányának leírását 1861-ben elküldte egy német lapnak, amely visszautasította, mondván: a gondolat nem új és az olvasók nem fogják megérteni. A kedveszegett Jedlik ezután nem publikált külföldön, ezért világszerte Siemenst tekintik a dinamó feltalálójának.

Elkészítette a "villanydelejes forgonyt", az első, tisztán az elektromágneses hatás alapján működő elektromotort, cáfolva az akkoriban közkeletű véleményt, hogy elektromágnesek kölcsönhatását nem lehet forgó mozgás keltésére felhasználni. E találmányát sem ismertette, mert megfelelő áramforrás hiányában nem tulajdonított neki gyakorlati értéket, s kézenfekvő volta miatt feltételezte, hogy már mások is megvalósították.

"Csöves villámszedőkből alkotott villámfeszítője" a feszültségsokszorozó lökésgenerátorok előfutára volt, ezzel több mint félméteres elektromos ívet tudott létrehozni.

Megszerkesztette a világ akkor legtökéletesebb fénytani rácsait (ez olyan üveglap, amelyre hajszálvékony párhuzamos karcokat húznak, így a ráeső fehér fényt a prizmához hasonlóan színekre bontja), "osztógépe" centiméterenként 150 vonalat karcolt az üvegbe. "Rezgési készülékével" bonyolult, a papírpénzeken látható biztonsági rajzolatokat lehetett készíteni. Foglalkozott galvánelemek tökéletesítésével, készített áramszabályozót ívlámpához és villamos forgonnyal hajtott kiskocsit.

Legelterjedtebb és mindenütt jelen lévő találmányát fiatalon, mintegy mellékesen konstruálta. Állítólag 1826-ban a rendházban arról beszélgettek, milyen jó lenne ebéd után friss ásványvizet inni. Jedlik hamarosan előállt a "bökősvíz" (szódavíz) készítésére szolgáló eszköz terveivel, az első szikvízüzem 1829-ben létesült. Jedlik nem szabadalmaztatta találmányát: "nem gyáros vagyok, hanem tanár" - mondta.

Jedlik Ányos volt az első, aki a pesti egyetemen 1848-tól magyar nyelven adott elő fizikát. Fizikai, kémiai és matematikai szókincsünk nagy része tőle ered, ő vezette be például a dugattyú, eredő, összetevő, huzal, merőleges, nyomaték, vetület szakszavakat.
Állítólag amikor közeledni érezte halálát, így búcsúzott rendtársaitól: "Hamarosan a Teremtőm előtt fogok állani, és végre megtudom, mi a fény és elektromosság"...