Hajdanán Délkelet-Ázsia-szerte elterjedt volt a sziámi krokodil (Crocodylus siamensis). A három-négy méter hosszúra megnövő ragadozók populációi Thaiföldtől és Vietnamtól egészen a Maláj-félszigetig fellelhetők voltak a vizekben és mocsarakban, még egyes indonéz szigeteken is lehetett velük találkozni. Ez azonban régen volt: számuk annyira megfogyatkozott, hogy a közelmúltban már kihaltnak tekintették a fajt egykori elterjedési területének nagy részén.

Annál jobban örültek a zoológusok, amikor a veszélyeztetett krokodil 69 egyedét fedezték fel egy nem várt helyszínen, a kambodzsai fővárostól, Phnompentől mintegy 45 kilométerre délre elterülő Phnom Tamao vadvédelmi rezervátumban. Bár az állatokról eddig is tudtak, ám nem ismerték fel őket - közölte a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at). Ennek oka, hogy a rezervátumban emberi oltalom alatt élnek a sziámi és a vele rokon, nagyobb testű bordás krokodil (Crocodylus porosus) hibrid utódai.

Az utóbbiak máig széles körűen elterjedtek, egészen Ausztráliáig előfordulnak. Látszatra szinte alig lehet megkülönböztetni a hibridet a tisztavérű állattól. Most azonban egy sor DNS-teszt kiderítette, hogy a rezervátumban eddig nem vélt nagyságrendben él tiszta vérvonalú sziámi krokodil.

Egy ekkora fogságban élő állomány lehetővé teszi a faj tenyésztését, és a későbbiek során visszatelepítését egykori elterjedési területére, jóllehet az erdőirtások és a legutóbbi időkben különösen a duzzasztógátak építése számos élőhelyet tönkre tett, a vadorzók pedig még rátettek egy lapáttal.