Behálóz a politika
Az internet és a politika egymáshoz való viszonyáról volt szó a Generáció 2020 Közhasznú Egyesület által rendezett konferencián.
2009. május 4. hétfő 19:09 - Megyeri Kata
Átalakuló társadalom
Bár az emberek nagy többsége még mindig a televíziós híradásokból szerzi az információt, az utóbbi évtizedben ugrásszerűen megugrott az internetes hírportálok látogatottsága, a netes tájékozódás. A percről percre frissíthető tartalom nem csak a médiamunkásokat, hanem a befogadókat is egy merőben új helyzet elé állította.
Nincsen sikeres politikai kommunikáció internetes jelenlét nélkül; erre a következtetésre jutottak a Generáció 2020 elemzői. Az internet megjelenése és a globalizáció lassan, de biztosan átalakítja a társadalom szerveződését; a hierarchikus berendezkedés helyét a hálózatszerűen felépülő modell veszi át, amelyben mindenki mindenkivel kapcsolódhat. Ezek a hálózatok a hivatalos mellett egy úgynevezett "második nyilvánosságot" alkotnak.
A politikai pártok mögött álló hagyományos szerkezetű, stabil bázis egyre inkább átalakulóban van, ezért a választók kevésbé hatékonyan szólíthatóak meg az eddig jól bevált eszközökkel. Webes eszközök használatával azonban könnyebben elérhetőek a politikától távolmaradók és a fiatalok.
A felhasználók már nem pusztán befogadók, hanem a megjelenő információ alakítói is egyben. Bárki, aki blogot ír, hozzászól egy fórumhoz, videót tölt fel, információt hoz létre, amelyet bárki más tovább formálhat például egy újabb kommentálással. Ilyen módon tehát az internetezők nem közönségként írhatóak le, mint az egyirányú tömegkommunikációs eszközök, a rádió, tévé esetében, hanem valódi, bár sokszor csak a virtuális térben létező közösséget alkotnak.
A magyarokat nem érdekli a net
A magyar háztartások fele rendelkezik valamilyen internet elérési lehetőséggel, de a nyugati országokhoz képest még mindig meglepően magas azok száma, akik érdektelenség miatt nem használják az internetet. Nálunk sokkal jobban érzékelhető a generációs törésvonal is: míg a húszéves vagy annál fiatalabb korosztálynak közel száz százaléka használja rendszeresen az internetet, addig a középkorúaknál ez a szám már csak alig ötven százalék, a hatvan év fölöttieknek pedig huszada él a világháló lehetőségeivel. Csak összehasonlításként: Svédországban, Nagy-Britanniában a legidősebb korosztálynak majdnem fele rendszeres netezőnek számít.
A felhasználók azonban bátrabban politizálnak, ez részben az anonimitásnak, részben a vélemények strukturáltságának köszönhetően. Ugyanis egy bizonyos politikai erőt képviselő fórumhoz valószínűleg nem fog csatlakozni egy ellenkező véleményű egyén, hacsak nem provokatív céllal.
Illetve, ha csatlakozik, akkor sem válik valódi közösségi taggá, nem marad sokáig a fórumon. Ennek egyszerű pszichológiai magyarázata, hogy mindannyian jobban szeretjük, ha a saját világnézetünket, véleményünket látjuk viszont, mások által is megerősítve. Ha folyamatos támadásoknak vagyunk kitéve, és adott esetben kisebbséget képviselünk, hosszútávon frusztráltságot válthat ki. Az is egy Magyarországon megfigyelt jelenség, hogy a politikai témájú blogok, fórumok legnagyobb része jobboldali irányultságú, ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy az aktuális ellenzék hangja mindig erősebb. Ehhez kapcsolódik, hogy itthon a politikai blogok írói szinte minden esetben férfiak.
Civilben jobbak vagyunk
Bár aktívan politizálni még neten keresztül sem szeretünk annyira, civil kezdeményezések érdekében könnyebben és gyorsabban összefogunk. Ez akár egészen egyéni esetekben is megnyilvánulhat, valószínűleg mindenki kapott már olyan körüzenetet, amelyben valamilyen súlyos betegségben szenvedő embernek gyűjtöttek adományokat.
Más kérdés, hogy ezekből mennyi igaz, és éppen az emberek szolidaritását használják ki a különböző hoax-ok, az interneten e-mailben vagy közösségi oldalakon villámgyorsan elterjedő átverések. Ilyen volt például a közelmúltban a "Bill Gates szétosztja a vagyonát", vagy a "Vigyázz, mert bárhol beleülhetsz egy AIDS-es tűbe" témájú beugratások.
Szélsőségek a neten
Az internet és a politika összefonódását általában optimista és szkeptikus nézőpontból vizsgálják. A szkeptikusok leggyakrabban azzal érvelnek, hogy az internet ellenőrizhetetlensége miatt sokkal nagyobb befogadótérhez jutnak a szélsőségek. Ennek veszélyeit abban látják, hogy mivel az internetet főleg a kamaszok használják, ők lázadásból vagy tájékozatlanságból könnyebben kerülhetnek a szélsőséges eszmék hatása alá.
Az optimisták szerint a világháló egyszerűen szélesebb környezetet kínál a politikai kommunikációnak, és rétegzettebbé árnyaltabbá teszi a gondolkodást. A fiatal korosztály tájékozatlanságát sem tartják ennyire egyértelműnek, hiszen aki sokat szörföl, akaratlanul is rengeteg különböző véleménnyel és nézőponttal találkozik.
Obama sikertörténete
Az internetet leghatékonyabban az Obama-kampány ideje alatt állították a politika szolgálatába. Arianna Huffington, a Huffington Post blogján annak idején így írt: "Internet nélkül Obama nemhogy elnök, de még demokrata jelölt sem lehetne." Az Obama-stáb különösen a Web 2.0-ás szolgáltatásokra fektetett nagy hangsúlyt. Obama többször is kiemelte az internet jelentőségét, szerinte az alulról induló változások legnagyobb elősegítője.
Egyedi eset, hogy Obama tagja a legtöbb amerikai közösségi portálnak, amelyeken keresztül a kampány során folyamatosan tudta informálni a választóit, azt az illúziót keltve, mintha csak a "szomszéd-srác" lenne, s ezzel óriási mértékű szimpátiát váltott ki, míg legnagyobb ellenfele, John McCain jóval távolságtartóbban kezelte a polgárokat. Itthon a legnagyobb közösségi portálon szinte csak pártokhoz köthető klubok vannak, politikusok egyéni profiljai ritkán.
Az internetet Barack Obama kulcsfontosságú fegyverré tudta alakítani a republikánus támadásokkal szemben. Sokszor nem is kellett a kampánystábnak közbelépnie; Obama-támogató felhasználók cáfolták például azt a híresztelést, mely szerint az elnökjelölt nem is amerikai származású, úgy, hogy feltöltötték a születési bizonyítványát.
A sikerhez természetesen az amerikai lakosság internetezési kultúrája is hozzájárult. A szavazóképes lakosságnak közel fele aktív netező, és a demokrata szavazók közül többen látogatnak politikai-közéleti jellegű honlapokat. Nálunk feltehetően nem számítana ennyit a választás során egy "webes" kampány.
Valamelyik aktuális foci vb. ment akkoriban, sok afrikai országgal is, mint bejutott résztvevőkkel. Akkortájt vették fel munkatársuknak a fiatal Császár Zsuzsit, akit egy ideig így is szólítottak. Főleg a kedves Pivár Ella szerkesztő asszony.
Ám Zsuzsika haladni akart a korral és az idegenajkúság (?) modernitásai adta lehetőségekkel és hamarosan ő "Szuzi" (leírva Suzi?) lett.
De amit írnék róla - sosem feledem, ezeket sem - az a kezdeti bakisorozata. :)
Az afrikai országok neveit szegényke nem igazán hallhatta addig - nem tudom hol járt iskolába és milyen "földrajz" órák vannak arrafelé - és/mert bődületes baromságokat volt képes kiolvasni az elé tett(?) lapokról a mikrofonjába. :)
Szenegál például az ő olvasatában csak nemes egyszerűséggel "Szengehál" lett és ezt szajkózta is egy ideig, tehát nem is szóltak rá ott, ezért sem (?). :D
Ekkor kereszteltem el őt - máig sem tudja, majd ha ezt itt elmondjátok neki... - "Szengehál Szuzi" névre. Mert ha már a gyönyörű és kedves Zsuzsanna, Zsuzsa, Zsuzsi, Zsuzsika, Zsuska, stb. magyar női nevet volt képes degradálni és lealázni "Szuzi" ("Suzi"? "Suzy"? Jó, hogy nem "Sushi"?) névvé, akkor ha lúd az a csirke, akkor legyen kövér - úgy sem bánja, azt sem. :-P
Nos, Szengehál Szuzinak voltak olvasási "bravúrjai" évekig (az elején pláne ugye).
(Mostanában és már néhány éve nem hallgatom őket.)
Volt a Pivár Ellának több számomra érdekes műsora, amihez többnyire ő írhatta az anyagot, illetve gyűjtötte-ollózta. Egyik ilyen természetkedvelő adásból hallva ezt a "Szuzit", felkaptam a fejem. Aztán az ismétlést is direkt meghallgattam anno, de akkor már kacagtam szinte.
Az idős Ábrahám Albert volt a "narrátor" partnere, ám a "ciki" valahogy mindig a Szuzi-Zsuzsinak jutott. :) Madarakról is szó esett és a sólyom többször is "sólya" (vagy "sója"!?) lett a suziquatrocska ajkairól felreppenve! (sic!)
Később arra gondoltam, lehet a kezébe kapott P.E. irományt felülbírálta és a kollégái esetleg cinkos gúnnyal és tréfás szándékkal meghagyhatták a tévútján!? :D
Már, hogy "átragozta" a magyar szót talán? :)
"Én sólyom, te sólysz, ő sólya"? Avagy "nem az én sólyom az, hanem az ő sólya!" :D
(Kazinczy & Karinthy díjra felterjeszthető akkor ez a "Szuzi" egyben.)
Nem légből kapott mesék ezek, nálam anno gyakran forgott a kazettás kütyü is, a rádiósmagnó ám! ;-P
Létezik - többek közt - olyan hangfelvétel 2005 május tájáról, ahol a gyakran korgó zsigerű "vega" hölgy bemondó a szokásos napi horoszkópot olvasta be és úgy a második jegy tájékán kb. nem a hasa korgott (csupán) hanem egy dallamos altesti (kiszorult-elszabadult) szél is beledúdolt a szuper-mikrofonjába! :D
Szegény Goran hangtechnikus próbálta menteni - elkapni már nem bírta ugye - és nem tudom melyikük lehetett céklább képű szemtől-szembe, de késve húzta már le a hangot, miután/amitől még egyértelműbb lett a dolog és a hirtelen (szél)csend, majd hosszan üres horoszkóp aláfestés zene, megszólalási szünetecskével... :D
A felvétel MEGVAN nálam.
Lehet alkudni érte. - Illetve, hogy melyik megosztóra töltsem fel? ;-)
(Itt a hölgyemény nevét nem írtam, szándékosan.)
Kézcsókom "MöMöRö"! ;-P
"Szengehál Szuzi" és egyebek... :-P
Valamelyik aktuális foci vb. ment akkoriban, sok afrikai országgal is, mint bejutott résztvevőkkel. Akkortájt vették fel munkatársuknak a fiatal Császár Zsuzsit, akit egy ideig így is szólítottak. Főleg a kedves Pivár Ella szerkesztő asszony.
Ám Zsuzsika haladni akart a korral és az idegenajkúság (?) modernitásai adta lehetőségekkel és hamarosan ő "Szuzi" (leírva Suzi?) lett.
De amit írnék róla - sosem feledem, ezeket sem - az a kezdeti bakisorozata. :)
Az afrikai országok neveit szegényke nem igazán hallhatta addig - nem tudom hol járt iskolába és milyen "földrajz" órák vannak arrafelé - és/mert bődületes baromságokat volt képes kiolvasni az elé tett(?) lapokról a mikrofonjába. :)
Szenegál például az ő olvasatában csak nemes egyszerűséggel "Szengehál" lett és ezt szajkózta is egy ideig, tehát nem is szóltak rá ott, ezért sem (?). :D
Ekkor kereszteltem el őt - máig sem tudja, majd ha ezt itt elmondjátok neki... - "Szengehál Szuzi" névre. Mert ha már a gyönyörű és kedves Zsuzsanna, Zsuzsa, Zsuzsi, Zsuzsika, Zsuska, stb. magyar női nevet volt képes degradálni és lealázni "Szuzi" ("Suzi"? "Suzy"? Jó, hogy nem "Sushi"?) névvé, akkor ha lúd az a csirke, akkor legyen kövér - úgy sem bánja, azt sem. :-P
Nos, Szengehál Szuzinak voltak olvasási "bravúrjai" évekig (az elején pláne ugye).
(Mostanában és már néhány éve nem hallgatom őket.)
Volt a Pivár Ellának több számomra érdekes műsora, amihez többnyire ő írhatta az anyagot, illetve gyűjtötte-ollózta. Egyik ilyen természetkedvelő adásból hallva ezt a "Szuzit", felkaptam a fejem. Aztán az ismétlést is direkt meghallgattam anno, de akkor már kacagtam szinte.
Az idős Ábrahám Albert volt a "narrátor" partnere, ám a "ciki" valahogy mindig a Szuzi-Zsuzsinak jutott. :) Madarakról is szó esett és a sólyom többször is "sólya" (vagy "sója"!?) lett a suziquatrocska ajkairól felreppenve! (sic!)
Később arra gondoltam, lehet a kezébe kapott P.E. irományt felülbírálta és a kollégái esetleg cinkos gúnnyal és tréfás szándékkal meghagyhatták a tévútján!? :D
Már, hogy "átragozta" a magyar szót talán? :)
"Én sólyom, te sólysz, ő sólya"? Avagy "nem az én sólyom az, hanem az ő sólya!" :D
(Kazinczy & Karinthy díjra felterjeszthető akkor ez a "Szuzi" egyben.)
Nem légből kapott mesék ezek, nálam anno gyakran forgott a kazettás kütyü is, a rádiósmagnó ám! ;-P
Létezik - többek közt - olyan hangfelvétel 2005 május tájáról, ahol a gyakran korgó zsigerű "vega" hölgy bemondó a szokásos napi horoszkópot olvasta be és úgy a második jegy tájékán kb. nem a hasa korgott (csupán) hanem egy dallamos altesti (kiszorult-elszabadult) szél is beledúdolt a szuper-mikrofonjába! :D
Szegény Goran hangtechnikus próbálta menteni - elkapni már nem bírta ugye - és nem tudom melyikük lehetett céklább képű szemtől-szembe, de késve húzta már le a hangot, miután/amitől még egyértelműbb lett a dolog és a hirtelen (szél)csend, majd hosszan üres horoszkóp aláfestés zene, megszólalási szünetecskével... :D
A felvétel MEGVAN nálam.
Lehet alkudni érte. - Illetve, hogy melyik megosztóra töltsem fel? ;-)
(Itt a hölgyemény nevét nem írtam, szándékosan.)
Kézcsókom "MöMöRö"! ;-P
"Szengehál Szuzi" és egyebek... :-P
Valamelyik aktuális foci vb. ment akkoriban, sok afrikai országgal is, mint bejutott résztvevőkkel. Akkortájt vették fel munkatársuknak a fiatal Császár Zsuzsit, akit egy ideig így is szólítottak. Főleg a kedves Pivár Ella szerkesztő asszony.
Ám Zsuzsika haladni akart a korral és az idegenajkúság (?) modernitásai adta lehetőségekkel és hamarosan ő "Szuzi" (leírva Suzi?) lett.
De amit írnék róla - sosem feledem, ezeket sem - az a kezdeti bakisorozata. :)
Az afrikai országok neveit szegényke nem igazán hallhatta addig - nem tudom hol járt iskolába és milyen "földrajz" órák vannak arrafelé - és/mert bődületes baromságokat volt képes kiolvasni az elé tett(?) lapokról a mikrofonjába. :)
Szenegál például az ő olvasatában csak nemes egyszerűséggel "Szengehál" lett és ezt szajkózta is egy ideig, tehát nem is szóltak rá ott, ezért sem (?). :D
Ekkor kereszteltem el őt - máig sem tudja, majd ha ezt itt elmondjátok neki... - "Szengehál Szuzi" névre. Mert ha már a gyönyörű és kedves Zsuzsanna, Zsuzsa, Zsuzsi, Zsuzsika, Zsuska, stb. magyar női nevet volt képes degradálni és lealázni "Szuzi" ("Suzi"? "Suzy"? Jó, hogy nem "Sushi"?) névvé, akkor ha lúd az a csirke, akkor legyen kövér - úgy sem bánja, azt sem. :-P
Nos, Szengehál Szuzinak voltak olvasási "bravúrjai" évekig (az elején pláne ugye).
(Mostanában és már néhány éve nem hallgatom őket.)
Volt a Pivár Ellának több számomra érdekes műsora, amihez többnyire ő írhatta az anyagot, illetve gyűjtötte-ollózta. Egyik ilyen természetkedvelő adásból hallva ezt a "Szuzit", felkaptam a fejem. Aztán az ismétlést is direkt meghallgattam anno, de akkor már kacagtam szinte.
Az idős Ábrahám Albert volt a "narrátor" partnere, ám a "ciki" valahogy mindig a Szuzi-Zsuzsinak jutott. :) Madarakról is szó esett és a sólyom többször is "sólya" (vagy "sója"!?) lett a suziquatrocska ajkairól felreppenve! (sic!)
Később arra gondoltam, lehet a kezébe kapott P.E. irományt felülbírálta és a kollégái esetleg cinkos gúnnyal és tréfás szándékkal meghagyhatták a tévútján!? :D
Már, hogy "átragozta" a magyar szót talán? :)
"Én sólyom, te sólysz, ő sólya"? Avagy "nem az én sólyom az, hanem az ő sólya!" :D
(Kazinczy & Karinthy díjra felterjeszthető akkor ez a "Szuzi" egyben.)
Nem légből kapott mesék ezek, nálam anno gyakran forgott a kazettás kütyü is, a rádiósmagnó ám! ;-P
Létezik - többek közt - olyan hangfelvétel 2005 május tájáról, ahol a gyakran korgó zsigerű "vega" hölgy bemondó a szokásos napi horoszkópot olvasta be és úgy a második jegy tájékán kb. nem a hasa korgott (csupán) hanem egy dallamos altesti (kiszorult-elszabadult) szél is beledúdolt a szuper-mikrofonjába! :D
Szegény Goran hangtechnikus próbálta menteni - elkapni már nem bírta ugye - és nem tudom melyikük lehetett céklább képű szemtől-szembe, de késve húzta már le a hangot, miután/amitől még egyértelműbb lett a dolog és a hirtelen (szél)csend, majd hosszan üres horoszkóp aláfestés zene, megszólalási szünetecskével... :D
A felvétel MEGVAN nálam.
Lehet alkudni érte. - Illetve, hogy melyik megosztóra töltsem fel? ;-)
(Itt a hölgyemény nevét nem írtam, szándékosan.)
Kézcsókom "MöMöRö"! ;-P