Képes az agy felismerni a tárgyakat.

"Az egyik központi kérdés, hogy hogyan képes az agy felismerni a tárgyakat, s mint kiderült, az ember soha sem láthatja meg ugyanazt a képet kétszer" - hangsúlyozta James DiCarlo, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) agykutató docense.

Mint kifejtette, az embernek semmi nehézséget sem okoz, hogy felismerjen egy kutyát, függetlenül attól, hogy az állat épp mit csinál - fut, heverészik, a saját farkát kergeti vagy élelmet koldul.

"A tárgyak +fénylenyomata+ sohasem ugyanaz, amikor szeretteinkre, vagy házi kedvencünkre nézünk, ennek ellenére gond nélkül felismerhetjük őket" - emelte ki James DiCarlo, aki eredményeiről a Science című tudományos folyóirat legújabb számában számolt be.

A tudósok szerint az ember ezt úgy valósítja meg, hogy ugyanarról az objektumról "pillanatfelvételek" sokaságát képes "elkészíteni" egy rövid idő leforgása alatt.
"Annak ellenére, hogy sohasem látjuk ugyanazt a képet kétszer, az időben közeli ábrák egyazon tárgy képének tűnnek" - magyarázta az agykutató.

James DiCarlo, hogy ellenőrizze feltevését, kísérletei során két majmot igyekezett "elbizonytalanítani" a tárgyak felismerésében.
A kutatók elektródákat kapcsoltak az agynak a tárgyak felismeréséért felelős régiójához. A tudósok specifikusan tesztelték a változásokat azokban az idegsejtekben (neuronokban), amelyek a vitorláshajó felismeréséért voltak felelősek.

Az állatok mindannyiszor jutalomfalatkákban részesültek, amikor ránéztek a képernyőre, amelyen különböző vitorlásokat szemlélhettek meg. Egyszer-egyszer, amikor a majmok épp félrefordították tekintetüket, valamely hajót teáscsésze képére cserélték fel a képernyőn. Végső soron a vitorlások felismeréséért felelős neuronok a teáscsésze látványára is reagálni kezdtek.

Mint James DiCarlo kifejtette, hasonló módon tanulják meg az emberek is felismerni és rendszerezni a tárgyakat. Ez a kísérlet "ablakot nyit" a vizuális tanulási rendszerre, s egyszer majd elősegíti a "látó" számítógépek megalkotását.