Az antik aranykincs rejtélye
Felbecsülhetetlen értékű arany babérkoszorúra bukkantak Görögország északi részén: a kincsleletet emberi csontok társaságában egy, a munkások által taposóaknának vélt nagy rézurnában volt.
2008. augusztus 29. péntek 19:30 - Hírextra
A Theszaloniki Egyetem pénteki közleménye szerint a lelet egy ősi város, az Athéntól 520 kilomáterre északra fekvő Aigai feltárása közben került napvilágra. Aigai volt az ókori makedón birodalom első fővárosa, ahol II. Fülöpöt (Philipposzt, Kr. e. 383-336), Nagy Sándor apját meggyilkolták.
A lelet igen szokatlan, mivel a jelek szerint az aranykincseket még az ókorban kivették a sírból, majd érthetetlen okokból újratemették a város piacterén, Eukleia istennő szentélyének közelében.
A tekintélyes méretű rézurna belsejében egy hengeralakú fedeles aranybögrére bukkantak az arany babérkoszorú és emberi csontok társaságában.
A kutatók szerint a lelet a Kr.e. IV. századból - II. Fülöp és Nagy Sándor uralkodásának korából származik.
"A régészeknek magyarázatot kell arra találniuk, hogy ezek a tárgyak és csontok miért a kiterjedt királyi temetőn kívül voltak. Arra is kell keresniük a választ, hogy ennek az ismeretlen, ám nem jelentéktelen személynek a földi maradványait miért a város leglátogatottabb, s egyben a legszentebb helyén rejtették el. A Kr.e. IV. században meglehetősen szokatlan volt a temetőkön kívüli temetkezés" - áll az egyetem közleményében.
Az Aigaitól nyugatra fekvő Vergina királyi temetőjében a régészek 1977-ben arany és ezüst kincsleletre bukkantak. Az egyik monumentális sírkamrában az általánosan elfogadott nézetek szerint II. Fülöpöt helyezték örök nyugalomra.
Egy hatalmas, mozaikpadlós épületkomplexum maradványait Aigaiban II. Fülöp palotájaként azonosították.
Forrás: MTI
