Mit lehet tudni a HIV-vírus eredetéről, mikor, hol ütötte fel a fejét?

A világon a ’80-as évek elején fedezték fel, hogy van egy furcsa betegség. Azonosítani csak 2-3 évvel a felbukkanás után sikerült. Közép-Afrikában találtak olyan vírustörzseket, ahonnan ezt az egész ’80-as évekbeli járványt eredeztetni lehetett, s megtalálták az úgynevezett index-esetet is, azt az első esetet, aki először betegedett meg az Egyesült Államokban. Visszanézve úgy tűnik, hogy valamikor az 1960-as, ’70-es években juthatott át a vírus Afrikából Haitire, s Haitiből az USA-ba. Ez ma már biztos, ebben senki nem kételkedik; biztos, hogy ez nem biológiai fegyver, biztos, hogy nem valamilyen mesterséges dologról van szó, hanem egy Afrikából származó, a majomvírustól eredeztethető vírusról.

A HIV-fertőzés kötelezően végződik AIDS-ben?

Igen. Nagyon sokáig, főleg a járvány elején – Magyarországon 1985 óta vannak HIV-fertőzöttek – gondoltuk azt, hogy vannak olyan emberek, akik 5-10-15 évig hordozzák a vírust, s mégsem lesznek betegek. Ez így is volt, amíg ez az 5-10-15 év el nem telt, s akkor kiderült, hogy vannak úgynevezett hosszú távú túlélő személyek, akik ilyen sokáig teljesen tünetmentesen vészelik át a betegséget, de előbb-utóbb ők is AIDS-betegek lesznek. Ma úgy tartjuk, hogy aki ezt a vírust megkapja, s nem részesül gyógyszeres kezelésben, az 10-15 év alatt mindenképpen AIDS-stádiumú beteg lesz, s meg fog halni.

Milyen jele van annak, hogy valaki HIV-fertőzött, vagy már AIDS-beteg stádiumban van?

Azt szoktam mondani, hogy semmilyen jele nincsen. Tehát ha valaki úgy gondolja magáról, hogy megfertőzhetett, akkor jobb, ha elmegy szűrésre. Amikor már az AIDS-hez társuló jelek, betegségek; daganatok, fertőzések jelentkeznek, akkor már késő. Ez már azt jelenti, hogy a fertőződés óta eltelt az a bizonyos 5-10 év, az illető immunrendszere romokban hever – ez egyébként jól mérhető. Az ilyen embert a legkülönbözőbb fertőzések, tüdőgyulladás, béldaganat, bőrdaganat támadja meg, amelyek külön-külön, magukban is halálosak lehetnek.

Magyarországon mekkora a HIV-fertőzöttek aránya?

Magyarország még mindig az alacsony fertőzöttségű országok közé sorolható. 1985 óta 1500 HIV-fertőzöttet regisztráltunk, jelenleg 8-900 HIV-fertőzött személy él hivatalosan Magyarországon. Körülbelül 3-4000 lehet azok száma, akik nem tudják magukról, hogy vírushordozók.

Az egyik szomszédos országban, Ukrajnában nagyon gyorsan terjed a HIV-fertőzés. Ennek lehet-e hatása Magyarországra?

Nem nagyon, de aggasztó jelek vannak. Keleti szomszédunknál leginkább a drognak tudható be a fertőzés gyors terjedése. Ukrajnában fél millió, Oroszországban több millió a HIV-fertőzött intravénás kábítószeres van. Nálunk ez a fajta drogozási módszer nem terjedt el, Magyarországra annyi ember nem érkezik, hogy ez közegészségügyi problémát jelentsen, de nem olyan régen találtak már olyan intravénás drogozót, aki bizonyosan a drog révén fertőződött meg HIV-vírussal. Elképzelhető, hogy valamiféle járvány elején járunk. Több beteg van, mint az elmúlt években, tavaly 50%-kal volt több HIV-fertőzött, s idén is úgy tűnik, hogy több lesz a betegek száma, mint tavaly. Éppen itt az ideje, hogy felébredjünk, s foglalkozzunk ezzel a témával.

A „járvány” szó elég riasztó, ez mit jelent? Mikor beszélhetünk HIV-járványról?

A HIV-ben az a borzasztó, hogy egy rettenetesen sunyi dolog. Nem tudjuk megmondani, hogy ebben a pillanatban hány ember hordozza a vírust, mert nem mennek el szűrésre, így nem tudjuk, hogy pontosan hányadán is állunk. Ezért mondjuk azt, hogy ma már a megelőzés mellett a legfontosabb a szűrés. Minél több lehetőséget kell teremteni arra, hogy kényelmesen, névtelenül, gyorsan lehessen szűretni. Magyarországon igazából anonim szűrőállomás alig van. Nálunk el lehet menni szűretni magunkat ÁNTSZ állomásokra, bőr- és nemi kórtani intézetekbe, de például Nyugat-Európában, ahol ezt komolyan veszik, minden egyes városban van egy szűrőállomás, ahova bárki névtelenül bemehet, megszűreti magát, s megtudja, hogy HIV-fertőzött-e vagy sem. Ez nem csak annak fontos, aki megtudja magáról, így időben kap gyógyszert, s nem lesz beteg, nem hal meg. Annak is, akivel ő szexuális kapcsolatot létesít, ugyanis a gyógyszeres kezelés szinte teljesen megakadályozza a fertőzés továbbvitelét.

Ez azt jelenti, hogy a HIV-fertőzés túlélhető?

Szerencsére Magyarországon, s szerencsére a XXI. században igen. Ma már, ahol ezek a korszerű, s igen drága gyógyszerek a rendelkezésre állnak, ez így van. Nemrég kiadtak egy statisztikát, amely szerint 43 évvel is meg lehet hosszabbítani egy HIV-fertőzött életét a gyógyszerek segítségével. Persze, azt nem szabad elfelejteni, hogy ezek a gyógyszerek nagyon komoly mellékhatásokkal járhatnak. A kezelteknél 5-10 év után lépett fel cukorbetegség, testzsír-eloszlási zavarok, magas vérnyomás, szívinfarktus. Sok olyan késői mellékhatás van, ami nem teszi ezt a dolgot annyira könnyen kezelhetővé, de tény, hogy a halálozás drámai mértékben csökkent. Ehhez viszont el kell menni szűrésre, megtudni, hogy van-e probléma. Volt olyan AIDS-es beteg, aki a kezelés hatására katasztrofális állapotból épült fel, s 10-15 éve jól van. Elvileg tehát még akkor is visszafordítható az állapot, ha nagyon rossz a helyzet, logikus azonban, hogy sokkal rosszabb esélyekről indul a beteg, mintha korábban kezdik el a kezelést. Nagy baj azonban, hogy újabban sorra találunk olyan fiatalokat, akik az elmúlt 3 évben fertőződtek meg – az immunrendszer állapotából azt meg lehet mondani, hogy mikori a fertőzés. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt néhány évben valami történt az országban, ami miatt a fiatalok nem védekeznek, nem törődnek vele, sokkal több a nemi betegségek előfordulása, nincs felvilágosítás, nem oktatják az iskolákban… Ez aggasztó, s ezért jó, hogy most egy kicsit többet beszélünk róla, bármennyire is úgy tűnik sokak számára, hogy ez csak hangulatkeltés. Ennél többről van szó, s bárcsak az egészségügy más területén is lehetne ilyen típusú egészségtudatosságot a fiatalságba belenevelni.

Milyennek ítéli a HIV-fertőzések elleni küzdelmet Magyarországon?

Ahogy egyáltalán az egészségügyhöz áll a politika. Katasztrofális.

Milyennek ítéli meg a HIV-vírus elleni orvosi kutatások eredményességét?

A kutatás nemzetközi szinten, elsősorban nyugaton folyik, s jól áll. Gondoljunk bele, hogy 1983-ban fedezték fel a HIV-vírust, s pár évvel később már volt olyan gyógyszer, amivel lassítani lehetett a vírus szaporodását. Egy évtizeden belül olyan hatékony gyógyszerkombinációt sikerült találni, amivel a betegek életét gyakorlatilag évtizedekkel meg lehetett hosszabbítani. Ez jól áll. Ami azonban rosszul áll, az az oltóanyag-kutatás. Miért nem tudtak még egy olyan, hatékony oltóanyagot találni, amivel, ha beoltjuk a Föld összes lakosát, akkor megszűnik az AIDS-probléma? A vírusfertőzéseknél nem a gyógyszeres kezelés lenne a fontosabb, hanem a megelőzés, az oltóanyag. Gondoljunk csak a fekete hímlőre. Nagyon várom már azt a bejelentést, hogy megvan az oltóanyag… de még nincs meg. Ezért egyelőre kizárólag a gyógyszeres kezelésre, s megelőzésre tudunk koncentrálni. Természetesen mi most a fejlett világról beszélünk. A fejlődő világ problémáját rettenetesen nehéz lesz megoldani, ott tízezer számra halnak meg emberek AIDS-ben, mind a mai napig.

Milyen költséget jelent a betegnek a kezeltetés?

A világon szinte mindenhol ingyen vannak a gyógyszerek. Ennek az oka az, hogy borzasztóan drágák. Ha csupán a piaci ár 10%-át kellene a betegnek kifizetni, még akkor is nagyon drága lenne: 200 ezer forinttól egymillió forintig terjedne a költség, havonta, fejenként. Amíg Magyarországon 450 beteget kezelünk, addig ez messze nem tragédia. Ha sokan lennének, akkor az anyagilag bizonyosan megterhelő lenne, de az egészségközgazdászok kiszámolták, hogy még mindig sokkal olcsóbb lenne, mintha a betegek elveszítenék az egészséges munkaéveiket.

A gyógyszereket tehát a társadalombiztosítás fizeti…

100%-ig.

2007-ig a HIV-fertőzöttek 76%-a volt férfi, s 14%-a nő (az ismert adatok szerint; a maradék tíz százalék anonim, vagyis tíz százalék nem nyilatkozott a neméről, adataik nem ismertek).

Körülbelül így van, most olyan 15-16% a hölgyek aránya, lassan emelkedik.

Mindez jelenti-e azt, hogy Magyarországon a HIV-fertőzés még mindig a homoszexuálisokat érinti leginkább?

Még elsősorban igen, de ezek a dolgok változnak: Amerikában is így volt, s ma már nem így van. Mi még mindig az elején vagyunk. A vírus valamiért a homoszexuális közösségeket találta meg leginkább, ezért az elején még zömmel köztük terjed. Azonban ahogy a HIV-fertőzött hölgyek aránya emelkedik, úgy megy ki a homoszexuálisok rizikócsoportjából ez a fertőzés. Nagyon nehéz leülni egy olyan tizenéves lánnyal, aki csupán néhány fiúval létesített szexuális kapcsolatot, s mégis belekerült egy olyan fiú „hálójába”, aki hordozza a vírust, s erről fogalma sincs. Baj, hogy a fiatal heteroszexuális fiúk fejében még csak meg sem fordul, hogy hordozhatják a fertőzést.