2018. július 23. - Lenke

Baleset miatt leállt az expedíció

Baleset miatt felfüggesztették szerdán a Bajkál-tavat mélytengeri minitengeralattjárókkal feltáró orosz expedíciót, vezetői pedig visszavonták keddi közlésüket, amely szerint elérték a tó legmélyebb pontját, és ezzel megdöntötték az édesvízi merülés világ
2008. július 30. szerda 19:04 - Hírextra
A szibériai Bajkál az egyik legkevésbé ismert tó a világon. Feltárására kétévesre tervezett orosz expedíció indult, amelyben a szovjet gyártmányú Mir-1 és a Mir-2 minitengeralattjárókat használják.

Szerdán helyi idő szerint délben a Mir-2 merülés közben összeütközött az expedíció központjaként szolgáló Metropolita úszóplatformmal és megsérült a hajtóműve. Javítása legalább egy napig tart, a kutatómunka ezért egyelőre leáll, de valószínűleg még a héten folytatódik tovább - közölték az expedíció vezetői.

Kedden az orosz állami tévécsatornák élő adásban tudósítottak róla, hogy a két tengeralattjáró elérte a tó legmélyebb, tengerszint alatt 1680 méterre fekvő pontját és ezzel merülésrekordot állítottak fel.

A pezsgődurrogtatás után felbukkantak a Mir-ek, a legénység visszatért a Metropolitára, az expedíciót vezető Artur Csilingarov pedig bejelentette, hogy a tengeralattjárók csak 1580 méterre merültek, így mégesem sikerült megdönteni az 1637 méteres édesvízi merülésrekordot, amelyet évekkel korábban állított fel egy orosz tengeralattjáró ugyancsak a Bajkál-tóban.

A forintban számolva 888 milliós költségvetésű Bajkál-expedíció során a következő egy évben összesen 60 merülést hajtanak végre, a tó legmélyebb pontján pedig felépítenek egy apró piramist és elhelyeznek rajta egy titánötvözetből készült orosz zászlót. (Az expedíció második szakaszára, 2009-re 100 merülést terveznek.)

Ilyen zászlóval a Mir-ek tavaly is jártak nagy mélységekben, és az akciót akkor is Csilingarov vezette, aki nemcsak elismert mélytengeri kutató, hanem kormánypárti parlamenti képviselő. A tengeralattjárók tavaly augsztusban az ő irányításával tűztek ki orosz zászlót a Jeges-tenger fenekén annak jeleként, hogy a Kreml igényt tart a sarki jégpáncél alatti kontinentális talapzatra és a benne rejlő ásványkincsekre.

A Bajkál-expedíció során a tudósok különböző mélységekből mintákat vesznek, dokumentálják a klímaváltozás jeleit és akár új fajokat is felfedezhetnek. A kutatás végén javaslatokat fogalmaznak meg arról, hogy miként lehet megvédeni a környezetszennyezéstől a tavat, amelyet az UNESCO 1996-ban világörökséggé nyilvánított.

Az expedíció egyben kincsvadászat is, mert a legenda szerint a polgárháború idején a tóba süllyedt az úgynevezett Kolcsak-arany egy része, mintegy 600 kilónyi arannyal teli ládák. Ha a Kolcsak-arany legendája nem is igaz, az valószínű, hogy a hajdan a Bajkálon túli aranybányákból származó, vízi után Oroszország nyugati részére száltított nemesfémből sok került a tó fenekére a viharokban elsüllyedt hajók révén.

A Bajkál a legmélyebb és a legidősebb tó a világon. Nagyjából 25 millió éve alakult ki, és a bolygó édesvízkészletének ötöde hullámzik benne. Az ott élő csaknem 2500 növény- és állatfaj fele sehol máshol nem fordul elő.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Ön szerint mit várhat a világ Donald Trump elnökségétől?
Trump maga az élő dögvész. Háborút, szegénységet, könnyeket...
Valószínűleg a történelem legmegosztóbb amerikai elnöke lesz, jó pár rossz húzással
Semmi különöset, bár nem szimpatikus.
Semmi különöset, bár szimpatikus.
Jónak tartom Trump kinevezését, a világ jó irányba halad.
Biff Tennen már van, de hol marad Marty Mcfly?
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását