A szigeten az El Ninónak meteorológiai jelenségnek köszönhetően drasztikus klímaváltozások következtek be, nehezen megközelíthető, nincs ivóvíz, és az ember itt nem avatkozik be a természet rendjébe, tehát ideális a fajok változásának vizsgálatához.
Granték a kis madarak 25 generációjának 19 ezer példányát tanulmányozták. Ezen idő alatt a pintyek testének és csőrének méreteiben történt nagy változás. A princetoni egyetem Pulitzer-díjas professzorai megfigyelték, hogy a szárazság jellemezte időszakokban, például 2002 és 2005 között a túlélők többségükben a nagyobb testű és csőrű madarak voltak, mert ezek tudták csőrükkel kinyitni a keményebbé vált magvakat - írta az El País című spanyol napilap.
A kutatók behatóan foglalkoztak a pintyek énekével is. Rájöttek, hogy a madaraknak viszonylag rövid idő alatt kell elsajátítaniuk a fajukra jellemző hangokat. Kikelésük után 10-40 nap alatt tanítja meg őket apjuk, mert amíg a szülők etetik őket, csak a hím énekel. Arra is felfigyeltek, hogy alapvetően kétféle módon szól ez az ének.
A különbség kettejük között akkora, mint például az angol és az amerikai beszéd között. Az egyik gyorsabb, élesebb a másiknál. Pontos okát még nem tudjuk, feltételezik, hogy a tanítás során történik valami hiba, de az is elképzelhető, hogy a variáció abból adódik, hogy amikor egy másik fajta pinty "megszállja" a fészket, néhány tojás túléli az agressziót és a fióka kikelve a "megszálló" énekét tanulja meg.
