2017. december 13. - Luca, Otília

Burma: demokrácia nem

A tömegbe lőttek tegnap Rangunban a burmai (mai nevén mianmari) fegyveres erők, megfékezendő a nyolcadik napja tartó, százezres tüntetéshullámot, melynek élére – ezúttal hangsúlyosan – buddhista szerzetesek álltak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa s
2007. szeptember 27. csütörtök 18:02 - Hírextra
Jelen János Délkelet-Ázsia szakértő, egyetemi tanár, hosszú ideig volt Magyarország akkreditált nagykövete Vietnamban, Kambodzsában és Laoszban, jó ismerője a magyar külképviselettel nem rendelkező Burmának is.

Mennyire nevezhető váratlannak a Burmában mostanra kialakult helyzet? Az utolsó – véres leszámolásba torkolló – drámai események majd' 20 éve történtek az országban.

Mint Ázsiában minden kérdés, úgy ez is, a mi európai szemszögünkből nézve 20 éves kérdés. Az ő szemszögükből legalább 250 éves kérdés. Az ottani folyamatok sokkal mélyebb gyökerűek, mint gondolnánk. A legfontosabb kérdés nem az 1989-es választáson visszautasított és katonai juntával eltávolított polgári lehetőségig nyúlik vissza, hanem jóval régebbre. Egyrészt az angol gyarmatosítás utáni helyzet megoldatlanságáig, másrészt a Kína és India közötti közvetlen szárazföldi kapcsolatoknak a rendezetlenségéig, a történelmi korszakok újra és újra ismétlődő problémáiig. Ha megpróbálunk egy véres kezű diktatúrának a napi akcióiban eligazodni, akkor a mögöttes hatalmakat, érdekeket esetleg szem elől tévesztjük, amelyek részben mozgatják, részben áldozatokká teszik őket, és legfőképpen azokat, akiket az utcákon megvernek, meggyilkolnak.



Burma
Elhelyezkedése, földrajza
A korábban Burmának nevezett ország Délkelet-Ázsiában, Banglades és Thaiföld között helyezkedik el, délre az Andamán-tengerrel és a Bengál-öböllel határos. Területének nagy része hegyekkel borított, déli része termékeny síkság. Éghajlatára a trópusi monszun a jellemző (esős és forró nyár, télen kevésbé esős, de közepesen meleg hőmérsékletű). A páratartalom általában igen magas. Legmagasabb pontja: Hkakabo Razi, 5881 m. Főbb folyók: Iravádi, Szalven, Mekong.

Éghajlat
Az ország éghajlatát a monszun határozza meg. A monszun ideje alatt (májustól októberig) az árvízek jellemzőek.

Történelem
Az ország mai területe már az őskőkorszakban is lakott volt. Az első európai (holland és angol) kereskedők a 17. században alapították az első telepeiket az országban. Az angolok három háborúban, 1824 és 1856 között egész Burmát meghódították, és Indiához csatolták. 1937-ben Burmát kettéválasztották, és önálló gyarmatként kezdték kormányozni. A második világháborúban a japánok szállták meg, majd 1948-ban megalakult a Burmai Unió. Az országban gyakoriak voltak a hatalomváltások, általában a hadsereg vezető tisztjei vették kezükbe a hatalmat, és alakítottak kormányt. 1974-ben új alkotmányt dolgoztak ki, és a szocializmus útjára lépett az ország. 1988-ban ismét katonák vették át a hatalmat. 1989. június 19-én azzal az indokkal, hogy a burmai csak az országot benépesítő etnikumok egyike, az ország nevét Mianmari Unióra változtatták. Az országban azóta is katonai kormány van hatalmon.

Népek, vallások
A népesség 68%-a burmai, 9%-a san, 7%-a karen, 4%-a rakin, 3%-a kínai, 2%-a indiai, 2%-a mon, 2%-a csin, 3%-a egyéb nemzetiséghez tartozik. A lakosság 89%-a buddhista, 4%-a mohamedán, 3%-a baptista, 1%-a római katolikus, 1%-a törzsi vallású, 2%-a pedig egyéb felekezetekhez tartozik.
Forrás: Wikipédia
A buddhista szerzetesek álltak a katonai diktatúra ellen fellépő elégedetlenkedők élére. Ezek szerint létezik az országban vallásszabadság?

Nemcsak hogy működik a vallásszabadság, hanem a diktatúra katonai vezetői azok, akik nem engedhetik meg maguknak azt a luxust sem politikailag, sem erkölcsileg, hogy ne legyenek a legnagyobb támogatói a buddhista vallásnak. Ez egy összetett és bonyolult érdekszövevény, amelyben óriási összegű adományokkal, arannyal, pénzzel finanszírozzák a vallásközpontoknak a felújítását, fenntartását, ami persze nem leplezi el, hogy milyen forrásokból szerzik ezeket a pénzeket. A buddhisták azért álltak mégis a folyamat élére, mert az ő számukra rendkívül fontos Burma, amely a 13. századi indiai összeomlást követően a legfontosabb célországa volt az első hullámban Indiából kiáramló buddhistáknak. Létezik egy olyan mondás, mely szerint aki burmai, az buddhista. Tehát a buddhizmus az ő kulturális és nemzeti identitásuknak a meghatározó eleme, energiát adó része. Azok a szerzetesek, akik adott esetben néhány hete vonultak csak be a kolostorba, vagy néhány hónappal ezelőtt avatták fel őket, ugyanúgy fontosnak tartják az éppen meglévő értékrendjük alapján, hogy tegyenek valamit az országuk érdekében, mint azok a szerzetesek, akik több generáció óta egy másfajta, konzervatívabb, óvatosabb, körültekintőbb, konfliktusmentes megoldást keresnek a regnáló hatalmi erőközponttal szemben. A szerzetesek körében is számos, politikailag rendkívül összetett érdekcsoport létezik. Most azokat látjuk, akik felvállalták az elégedetlenség békés kifejeződését, ami megható, megrázó, érzelmileg felkavaró látvány. Burmában a lakosság túlnyomó része kolostorban tölti életének egy jelentős részét. A szerzetesek legalább kétezer éve meghatározó értékrendet képviselnek az országban. A közéjük lövető junta képviselői is tudják, hogy ezzel az értékrenddel nemcsak számolniuk kell, hanem meg kell velük kötniük a saját politikai alkuikat is.

A mostani megmozdulások vezethetnek az eddigi társadalmi rend bomlásához?

Biztos nem fog a mostani társadalmi berendezkedéssel való szakításhoz vezetni. Több, eltérő politikai intézményrendszert eredményező, alapvető fordulat is bekövetkezett már Burmában, a negyvenes, az ötvenes évek végén, a nyolcvanas években, de a mélyben, pontosan a szerzetesek, a buddhisták szintjén egy nagyon-nagyon stabil értékrendszerrel rendelkező kultúrájú országot takar az újonnan létrejövő politikai formáció is.
Ami azt a kérdést illeti, hogy a nagy stratégiai, az országon kívül lévő, de az országot közvetlenül érintő globális stratégiai érdekek milyen mélységben fogják felkavarni a jelenlegi helyzetet, ma még borzasztó nehéz megítélni. Egy biztos: Kína és India közeledésének meghatározó szerepe van abban, ami most Burmában zajlik, legalábbis biztonságpolitikailag, stratégiailag. Hogy ez milyen mélységig fogja a közéjük ékelődni akaró, globális érdekek kiszolgálásában együttműködni hajlandó vagy nem hajlandó junta sorsát megpecsételni, ma még lehetetlen megbecsülni.

Összességében tehát nem várható egy európai értelemben vett demokratikus átalakulás?

Jól tette fel a kérdést. Európai értelemben vett klasszikus demokrácia nem várható. Ennek kialakulásában egyik érintett nagyhatalom sem érdekelt. Azok előbb-utóbb kiegyeznek majd Burma fölött-mögött abban, hogy meddig engedjék tovább mérgesedni a helyzetet.

Bár Burma földrajzilag nem a világ egyik kiemelt válságövezetében helyezkedik el, és nyersanyagkincsei sem jelentősek, mégis fontosnak éreztük, hogy megkérdezzük a biztonságpolitikai szakértőt, mi lehet a mostani események folyománya.

Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetbiztonsági Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője szerint várható a helyzet eszkalálódása?

Természetesen igen, és ha jól érzékelem, akkor a nemzetközi közösség is azon van, hogy a gyengítse a diktatúrát. Most talán van lehetőség egy fordulatra. Szerencsésnek érzem, hogy az egyház, a szerzetesek álltak a mezmozdulások élére, mert annak komoly súlya van. Az a tapasztalat, hogy az egyház szerepvállalása az ilyen konfliktusokban inkább tompítóan hat a feszült helyzetre. Fontos, hogy van-e vezetése, stratégiája egy ilyen tömegdemonstrációnak vagy nincs. Utóbbi esetben könnyebben leszámolnak vele. Most viszont úgy érzem, valamiféle kenyértörésre kerül sor a rendszer és a társadalom között.

Mi az oka, hogy Burmáról, az ottani katonai diktatúráról viszonylag kevéset tudni Magyarországon?

A nemzetközi médiát alapvetően a legfejlettebb országok érdekeltségi körébe tartozó régiók történései tematizálják. Amikor valamilyen olajtermelő államban történik valami, arra jobban odafigyel a sajtó. Burma mostanáig valóban nem került a nemzetközi érdeklődés középpontjába, annak ellenére, hogy nagy, 53 milliós ország. Természetesen nem mindegy, hogy a leendő hatalom milyen orientációjú lesz külpolitikailag, ezért a szomszédos nagyhatalmak, India, Kína, sőt, még Oroszország is próbálnak valamiféle befolyást szerezni Burmában, de az USA is már bejelentette, hogy csökkenti, majd megszünteti a diktatúra gazdasági támogatását, az oroszok ugyanakkor belügynek tekintik a mianmari történéseket, éppen ezért nem gondolom, hogy az országról különösebben szigorú határozatot hozna az ENSZ BT. Egyelőre mindenki kivár.

Megismétlődhet az 1988-as tragédia, amikor mintegy 3000 embert mészároltak le Rangunban?
A mostani helyzet egészen más. Egyrészt akkor még bipoláris volt a világ, amely a helyi konfliktusok szerepét is felértékelte. Másrészt ma a nemzetközi közösség érzékenyebb a jelenlegihez hasonló helyzetekre, vagyis az emberi jogok betartatására. A nagyhatalmak nem tehetik meg, hogy kettős mércével mérjenek a hasonló helyzetekben, hogy például Iránt sújtják az emberi jogok megsértése miatt, Burmában pedig szemet hunynak fölötte. Mindenkinek érdeke, hogy gyorsan lezáruljon a válság, és ne keletkezzen az régióban egy állandó feszültséggóc. Szerintem megkezdődtek a diktatúra végnapjai.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Ön szerint mit várhat a világ Donald Trump elnökségétől?
Trump maga az élő dögvész. Háborút, szegénységet, könnyeket...
Valószínűleg a történelem legmegosztóbb amerikai elnöke lesz, jó pár rossz húzással
Semmi különöset, bár nem szimpatikus.
Semmi különöset, bár szimpatikus.
Jónak tartom Trump kinevezését, a világ jó irányba halad.
Biff Tennen már van, de hol marad Marty Mcfly?
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását